Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

Hülff 1798. január 18-án tett jelentést a tanácsnak. Ebben nyolc, részben nyílt árokcsatornát jelölt meg, amelyek arra voltak hivatva, hogy a jelenlegi Vigadó tértől (hajóhíd) a Hámán Kató utca környékéig (volt Langespital) terjedő területről a csapadékvizeket a Dunába levezessék. Nem volt azonban megfelelő esésük, és árvizek idején a város nem volt biztosítva az elöntések ellen. Jelentésében első feladatként a vízlevezető árkok és a Duna-parti csatornakitorkollások rendezését jelölte meg.

Ezek a kitorkollások a következők voltak:

a) az Újváros (Lipótváros) főutcájából (Országút, Hochstrasse, ma Arany János utca),

b) a színház és régi Híd utca felől (ma Deák Ferenc utca),

c) az Invalidus-háztól (ma Központi Tanácsháza) a Zsibárus és Kötő (ma Párisi és Pesti Barnabás) utcákon át,

d) a Hal térről (mai Március 15 tér déli része),

e) a régi sörfőzőtői (ma Sörház utca),

f) a Halász utcánál (ma Havas utca),

g) a Ferencvárosban, a Fellner teleknél (mai Zsi utca környékén) és

h) a régi Rákos-árok kitorkollása (a mai Boráros tértől délre).

E kitorkollások közül csak az a) és h) alatt megjelölteket tartotta Hülff megfelelőeknek, mert a többi — zárt szelvényű csatorna — zsilippel nem volt zárható.

Hülff a köztisztaság kérdéseinek rendezésére — Bállá Antal mérnök szakvéleménye alapján — 1798 márciusában négy kerületre osztotta fel Pestet. Minden kerületben 3—3 embert alkalmaztak, azzal az utasítással, hogy vasárnap és ünnepnap kivételével „különös gondot fordítsanak a csatornák tisztántartására és kikotrására”. Ok voltak az első csatornatisztítók. Munkájukért havi 6 forint bért kaptak.

Hülff érdeme még, hogy 1801. március 31-én, Degen Jakab személyében, kinevezték Pest első mérnökét.

Hülff tervei, személyi intrikák miatt, csak részben és ideiglenesen valósulhattak meg. Egykori írások szerint egyes utcákat teljesen ellepett a szemét, és a

20

Buda és Pest látképe a XIX. sz. elején. A budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből