Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

IV. Hegyivizek, belvizek

A KISZ építőtábor fiataljai fővárosi vízfolyások mederrendezési munkáit végzik (Rákospatak, 1969) ( Fotó: ifj. Mészáros András)

A felszabadulás előtti két évtized nagyobb árok- rendezései :

Csillaghegyi-árok beboltozása 1400 m hosszban (1933); Hévizi-árok ideiglenes rendezése 1928-ban és az 1938—39. években;

Szépvölgyi-árok (Duna — Folyondár u. között) 1928— 31;

Sasadi-árok ideiglenes rendezése 1922—1925 között; Halár-árok ideiglenes rendezése 1926—31 között; Diós-árok beboltozása 1600 m hosszban (1927—1931); Zugligeti-árok beboltozása 1700 m hosszban (1927—41); Németvölgyi-árok, Szendi-árok, Bürök és Denevér utcai árkok ideiglenes rendezése 1500 m hosszban; boltozás 250 m hosszban az 1927—1939. évek között.

A felszabadulás után végzett nagyobb munkálatok: Munkácsy utcai hegyivízlevezető árok medrének burkolása;

Csillaghegyi-árok beboltozása és új burkolt meder készítése;

Aranyhegyi-patak torkolati és középső szakaszának átépítése ;

Ördög-árok mederburkolatának felújítása, zárt szakasz építése;

Kis Ördög-árok szabályozása;

Hosszúréti-árok torkolati szakaszának rendezése; Szilas-patak szabályozása és mederburkolása; Rákos-patak szabályozása és mederburkolása.

4. Felszíni vízrendezések távlati terve

A Fővárosi Mélyépítési TervezőVállalat 1968-ban elkészítette a fővárosi hegyi- és belvízlevezető árkok és patakok vízrendezési távlati tervét.

186