Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

IV. Hegyivizek, belvizek

Az 1875. június 26-i vízár rombolása Budán. Eredeti rajz a Vasárnapi Újság 1875. július 21-i számából

Ördög-árok építési alap” 400 ezer forintját, amely 1874-ben beépült a fővárosi Községi Alapba.

Az Ördög-árok beboltozása 1873-ban megkezdődött.

1875 júniusában a fővárosra katasztrofális zápor zúdult, melyről Horváth Farkas így tudósít: „Az országutak 3—6 lábnyira(l láb = 32 cm) magas iszappal, meg kőtörmelékkel boríttattak, a közkutak betömettek, minden közlekedés meg volt akasztva, a vízlevezető árkok ölekre menően kimosattak, hidak és várfalak elsodortattak, az utakon és egyes szőlőkben helyükből csak lőpor segítéségével kimozdítható roppant kődarabok hevertek. A város belterületén egyes lejtős helyeken az utca a kövezetekkel együtt eltűnt és tátongó mélységet hagyott maga után hátra. Vízzel telt pincék és lakhelyiségek, az udvarokra kiöntött, tönkretett bútorok, gyászoló özvegyek és árvák, lakásaikból kifosztott családok hirdették a borzasztó csapás nagyságát”.5

Az összes kár az akkori becslés szerint 3 113 025 forintot tett ki. Az addig elkészült boltozott csatornát is kővel és iszappal temette be az áradás. Itt 7000 forint kár keletkezett. Az Ördög-árok beboltozását a Vérmező déli sarkánál kezdték és a Fehérsas térig jutottak. (A Tabán lebontása után ma már megszűnt tér.)

A hegyvidékről lezúduló víztömeg először a Hor- váth-kert és a Vérmező környékére ömlött, majd az egész vízmennyiség a Rácvárost árasztotta el. A legnagyobb kár a Döbrentei téren keletkezett, ahol a már régebben beboltozott árok felett házak álltak. A szelvényben összegyülemlő víz a belső túlnyomás következtében felszakította a boltozatot, és a csatorna felett álló házak összeomlottak. A vész után nyomban intézkedés történt a károk helyreállítására. Ez a munka mintegy három hónapig tartott. Okulva az eseményekből, újraépítették az Ördög-ároknak a Rácfürdő és a Duna közötti szakaszát kb. 200 m hosszban.

A beboltozott Ördög-árok Budapest legnagyobb méretű és vízlevezető képességű egyesített rendszerű főgyűjtőcsatornája.

Az Ördög-árok mellékága a Kis Ordög-árok. Időszakos vízfolyás; a Julianna-major medencéjéből indul és a Fazekas-hegy északi részén egyesül az Ördög180