Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

III. A csatornamű (A szennyvíztisztítás)

A dél-pesti szennyvíztisztító telep. A kapcsolóterem a vezérlő asztallal (Fotó: ifj. Mészáros András)

Az előülepítőből a friss- és a fölös-iszapot az iszapsűrítőbe, onnan iszapszivattyú segítségével a rothasztótornyokba táplálják. Négy, egyenként 2600 m:! térfogatú, 30—32 C° hőmérsékletre fűtött rothasztóban történik az iszap rothasztása. Három rothasztó elő- rothasztóként, egy pedig utórothasztóként üzemel, ahonnan az iszapvíz lecsapolható. A rothasztás időtartama névlegesen 30 nap. Az iszap keverése történhet iszapszivattyúkkal, de normálüzem esetén a keletkezett biogázzal keverünk. A gáz 60—65% metánt tartalmaz, a többi rész túlnyomóan CO,2. Kénhidrogén a gázban nem mutatható ki. Fűtőértéke 5900—6000 kalória körüli.

A kirothasztott iszapot nyomócsövön szárítóágyakra lehet kiengedni. (25 db 6 m x 50 m = 7500 m2 felületű szárítóágy szolgálja az iszapszikkasztás célját.)

149