Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

II. A csatornamű (A szivattyúzási üzem)

itS.

Az 1894-ben üzembe helyezett központi/ferencvárosi) szivattyúig cjcih’ ciki -ci i'a l h| ú f.'lep

telepről 1896-ban készült helyszínrajz és hossz-szelvény

~n

A polgármester 1923-ban elrendelte, hogy a telepet gőzüzemről elektromos üzeműre alakítsák át. Az átállítás 1924 és 1931 között fokozatosan történt. A gépház folytatásában transzformátorállomás létesült. A gőzgépek által meghajtott szivattyúk helyett korszerűbb elektromos meghajtású szivattyúkat szereztek be. A régi „iszapfogó” helyett új, ikerhomokfogó'épült, és két önműködő, 10 mm szabadnyílású Brunotte- rácsot is felszereltek a szűrőházban. E munkálatokat 1926-ban végezték.

A Duna-ág vizét különösen veszélyeztette a \>as nyomócsövön a Dunába jutó és a part mentén levő-1

nuló szennyezett víz. A nyomócső eredetileg ugyanis 40 m távolságban végződött a partéltől, de a partvonal rendezése után már csak néhány méternyire nyúlt a Dunába. A Közmunkák Tanácsa 1932-ben hagyta jóvá a'szivattyútelep új, nagyobb, a Duna sodorvonaláig terjedő kitorkollóművének tervét. Az ikerszelvényű vasbeton nyomócsövet 1936—1937 ben süllyesztették a Duna medrébe.

A központi (fér e ne városi) szivattyútelep 1894-ben

A központi (ferencvárosi) szivattyútelep gépházának kereszt- ► metszete (1894)

102