Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés
dig az a medervíz, ami valamilyen többé-kevésbé nyitott csőszerű járaton át közvetlenül jut a mentett oldalra. Vize hőmérsékletének és kémiai jellegének tehát a medervíz adottságaival kell megegyeznie. Rézsű és talpcsurgások A különböző csurgások közül a kéregcsurgások statikus jellegű folyamatok. Ezért ahol jelentkeznek kis szivárgó árkok vagy bordák készítésével, majd a csurgás kifolyó nyílása körüli laza rész kiszedésével és kavicsos homok vagy durva homok szűrőréteg beépítésével lehet a csurgás szabad kifolyását biztosítani és így meggátolni azt, hogy a víz a környezetét ne áztathassa tovább. A rézsű,- és talpcsurgások kisebb-nagyobb méretű, részben nyitott és esetleg igen tekervényes járatokon át jutnak a mentett oldalra. Ezek a csurgások már bővülhetnek és veszélyes következményekkel is járhatnak. Ezért ezek veszélye ellen már védekezni kell (35. ábra). A védekezés leggazdaságosabb módszere — a hajdani ún. ponyvázások mintájára — a csurgás vízoldali nyílásának a megkeresése és lezárása. A csurgások befolyó nyílásának a megkeresésénél mindig gondolni kell arra, hogy a csurgás befolyó nyílása, vagy befolyó nyílásai a csurgás mentett oldali szelvényétől távolabb is lehetnek és kialakulhattak a töltés előterében, esetleg az anyagárok rézsűjében is. Ezért a lezárást mindig hosz- szabb töltésszakaszokon kell megkísérelni. A csurgás járatok vízoldali nyílását — ha erre lehetőség van — a leggyorsabban és a leggazdaságosabb módon könnyű búvárokkal lehet megkerestetni és homokzsákkal terhelt műanyag fóliával lehet lezárni. A nyitott járatok befolyó nyílásának már igen nagy a szívóhatása. Ezért a lezárás mindig megkísérelhető a töltés koronáról legörgetett műanyag fólia lepedőkkel is. Ezek a lepedők azonban — a vízoldali rézsű és előtér növényzete miatt — rendszerint nem tudják teljes mértékben lezárni a befolyó nyílásokat. Akkor azonban, ha lepedő valahol egy befolyó nyílás fölé kerül, a rászívás miatt a csurgás kifolyó vizének a nyomása szemmel láthatóan megváltozik. így meghatározható az a szelvény, ahol a csurgás befolyó nyílása van és ebben a szelvényben a fólia lepedő leterhelésével már lezárható a csurgás járata is. Lezárhatók a csurgások a töltés vízoldalán bevert szádfalsorral is. Ez a módszer azonban hatásos csak akkor lehet, ha a szádpallókkal a töltés alatti fedőréteget is legalább a terep alatti 1—2 m mélységig harántolni lehet. A szádfal verését tehát mindig olyan hosszú szádpallókkal kell elkezdeni, vagy olyan mélységből kell szolgafákkal a szádfal verését elindítani, hogy a pallók alsó éle ezt a mélységet elérhesse. A csurgások elzárására készített szádfalakra is teljes egészében érvényesek azok a feltételek, amelyeket a keresztszivárgások lezárásának a leírásai foglalnak össze. A csurgások következményei ellen lehet védekezni a mentett oldalon is. A buzgárokhoz hasonló módon a csurgások is körülfoghatok és ellennyomással megszüntethetők. A csurgások azonban szivárgási ellenállással gyakorlatilag nem rendelkeznek. Ezért a csurgások működését csak az ár93
