Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés
4.2 A védekezés módszerei A védvonal talajtani adottságai, a jelenségek jellege, ritmusa és az esetleges feltárások alapján megállapított árvízi folyamatok szerint, a védvonal károsodásának a megelőzésére, a következő árvédekezési módszerek állhatnak a rendelkezésre. Talpszivárgás és kéregtelítődés A talpszivárgás és a szerkezetes kéregsáv telítődéséből eredő hámlások és kisebb mértékű rézsűláb roskadások megelőzésének a legegyszerűbb módszere a szerkezetes talpréteg és a kéregsáv vízrekesztő felületének mentett oldali megnyitása és a víz kieresztése, a rézsűn és a töltés lábánál készített 15—20 cm mély árokszerű bordákkal (31. ábra). Ha a vÍ2Íkieresztő bordákat összefolyásra hajlamos talajokban kell elkészíteni, az árkok azonnal kavicsos homokkal, vagy durva homokkal történő szűrőzött kitöltésével lehet az összefolyást megakadályozni. Másik módja a talpszivárgások megszüntetésének és ezzel a talprétegben kialakuló káros felhajtó erők megakadályozásának, a vízoldali rézsűn történő szádfalazás. A vízoldali rézsűről elindított és a terep alatti kb. 1—1,2 m mélységig lehajtott szádfalsorral a szerkezetes talpréteg vízoldali része rendszerint lezárható úgy, hogy a mentett oldali rész mint szivárgó szőnyeg a mentett oldali rézsűt vízteleníti. A szádfalak verésénél a hézagok eltöméséről és az árhullám levonulása után a visszahúzott szádfalak helyén a töltés helyreállításáról természetesen a következő fejezetben ismertetett módszerrel gondoskodni kell. Rézsű roskadás és csúszás Ha a rézsűn jelentkező szivárgások és esetleg apró csurgás csoportok keresztszivárgások következményei és a feltárások talajmintái azt is mutatták, hogy a szivárgások hatására a töltésben is jelentős szilárdságcsökkenés következett be, a rézsű roskadás és a karéjos rézsűcsúszások megelőzésére, a biztonsági sávon, a rézsűlábnál lehet egy olyan támasztó bordasort homokzsákkal vagy kővel kiépíteni, ami alkalmas a töltésláb előtti sáv leterhelésére és az első csúszás karéj leválásának a megakadályozására. Ennék a bordasornak a magassága és hossza, a megtámasztó bordasor fajlagos súlya és a szivárgások kilépő magassága alapján, az ún. „csúszás mérlegből”, tehát a rézsű méretei, a térfogatsúlyok, az eltoló és felhajtó erők, valamint a talajok szilárdsági jellemzői arányából kiindulva mindig kiszámítható. A támasztó bordasor természetesen csak akkor lehet hatékony, ha az a rézsűláb előterét terheli, a rézsűt pedig támasztja. A rézsűt terhelő bordasor, vagy bármilyen más olyan beavatkozás, ami a rézsű súlyát megnöveli, a csúszás veszélyét csak növelheti. A mentett oldali rézsű lábának bármilyen terhelése — akármilyen szűrőanyagon, rozsén, stb-n keresztül történik — a felszín betömörítése miatt mindig akadályozza és így bizonyos mértékig mindig visszaduzzasztja a szivárgásokat. Ennek az állékonyságot rontó hatásnak a lehetőség sze84
