Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 3. A szivárgások következményei
forras/árat a védelmi sávon Jelentkezhet kctréteqü "altalajon: kavicsos - homok, "vagy durva - homok vizvezetörétegen fekvő vastag és szi/órd fedőrétegen, gyökér nyomon, vagy féregjaraton, nyomassa! Veszélytelen jelenség amíg a feltörő víz- tiszta, vagy csak zavaros- mennyisége számottevő mértekben nem növekszik- hömérsék le te a talajvizével egyezik (Ha a yiz talajszemcséket sodor ki\ a forrősjórat buzgárrá alakul) Bekövetkezhet kétrétegű, általában kavicsos homok, vagy durva homok vízvezető réteg és erősen kötött, vastag fedőréteg esetében azokon a védvonalszakaszokon, ahol a fedőréteg anyaga erősen kötött, állékonyságát a felszakadás ellen vastagsága biztosítja, a vízvezető réteg pedig önszűrő, tehát nem tartalmaz olyan szemcséket, amelyek a rétegből kisodorhatok. Ilyen rétegződés esetében a vízvezető rétegben nyomás alá kerülő víz, a fedőréteget harántoló valamilyen vastagabb gyökérnyom, esetleg rágcsálójáraton át, a járatot kitisztítva, a felszínre törhet. A forrásfeltörés azonos a buzgárképződés folyamatával, a különbség csak az, hogy az altalaj rétegsorából hiányzik az az átmeneti réteg, amelynek a szemcséit a víz felszínre sodorhatja. A forrásfeltörés, ha a kifolyó víz tiszta, vagy csak gyengén zavaros — ami a járatfal csiszolódásának a következménye — a védvonal állékonyságát nem befolyásolja. Megjelölésén és figyelésén kívül tehát nem igényel más beavatkozást. 79 29. ábra
