Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 3. A szivárgások következményei
esős homok legyen. Hátráló buzgár alakulhat ki akkor is, ha a folyásra hajlamos finom szemcséjű rész alatt olyan durvább szemcséjű réteg van, amelyben több víz juthat a fedőréteg alá, mint amennyi azon át buzgár formájában a felszínre törhet. A hátrálás sebessége azonban mindig a két réteg áteresztőképessége közötti különbségtől függ. A finom és durva homok aránynál kitehet pár napot, de a finom homok és kavicsos homok különbség esetében, a rétegek vastagságától függően a gát alá hátrálás már 5—6 óra alatt is bekövetkezhet. Igen veszélyes hátráló buzgárok alakulhatnak ki a védvonalaknak azokban az egyedi szelvényeiben, ahol a védvonal valamilyen feltöltött meder szegélyét keresztezi. A feltöltött medrek középrészét rendszerint vastag, összefüggő iszaposagyagos réteg fedi. A mederszegélyeken azonban a rétegződés mindig szabálytalanul változik. Ezért a mederszegély két oldalán az altalaj szivárgások áramvonalai rendszerint összesűrűsödnek és a zavaros rendszerű rétegsorban könnyen találnak olyan helyet, ahol a talaj háromrétegű, a buzgár tehát könnyen kialakulhat. A valódi buzgárok kialakulásának a folyamata körül még nagyon sok a vita. A buzgárképződés fentiekben leírt folyamatát is, csak árvízi megfigyelések, a buzgárok helyén végzett feltárások és egy-két buzgár utólagos kiásásával megállapított rétegződési adatok támasztják alá. A buzgárképző- dés folyamatát tanulmányozó kísérletek folyamatban vannak, végleges eredményük még nincs. Ezért meg kell említeni, hogy a buzgárképződés folyamatának a magyarázatára vannak más feltételezések is. Az egyik feltételezés az, hogy a buzgár azonnal magában a vízvezető rétegben alakul ki. Kisodrott anyaga tehát abból a rétegből származik, azok a finom szemcsék, amelyek a durvábbak közét kitöltötték. Egy másik feltételezés szerint a buzgár mindig a vízvezető réteg és a kötött fedőréteg határán alakul ki úgy, hogy a rétegben viszonylag nagy sebességgel mozgó víz a réteghatáron a finomabb szemcséiket magával sodorja, a két réteg között tehát fokozatosan egy durva szemcsékkel kitöltött hézag keletkezik, ez növekszik és mindig újabb és újabb védvonal szelvényben alakul ki. A védvonalon tehát mindig több buzgár fog jelentkezni. Elöregedik tehát a védvonal altalaja is. 3.3 Csurgások és forrásfeltörések Az átszivárgás hatása a töltésrézsűk ázalgásán, szivárgásán és a biztonsági sáv felszínének nedvesedésén, szivárgásán és buzgáros jellegű jelenségein kívül, jelentkezhet a rézsűn különböző koncentrált csurgások, a biztonsági sávon pedig szemcse kisodrások nélküli tiszta vagy zavaros vizű források formájában is. Az oka és veszélyessége a csurgásoknak és a forrásoknak igen különböző lehet. Rézsücsurgás A rézsücsurgás a töltések rézsűin egyedileg jelentkező pár mm, vagy pár cm átmérőjű tiszta vagy zavaros vizű vízkifolyás (27. ábra). 76
