Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 2. Szivárgások a védvonalakon
Legkevésbé tisztázott kérdése az árvízvédelemnek a telítődések és a jellegükben már állandó, de változó méretű szivárgások vizsgálata. Minden áteresztő anyagú földműben történő szivárgásnak elméletileg van egy nyomás és egy telítődési vonala. Ez a két vonal, amikor a szivárgás megkezdődik az időben egymástól majdnem függetlenül változik. A kapilláris és adszorpciós szívóerőket most elhanyagolva, ahhoz, hogy a telítődés bekövetkezhessék, a nyomásvonal ordinátáinak mindig nagyobbnak kell lennie a telítődés vonalánál. A két vonal közötti különbség azonban az idő előrehaladásával folytonosan csökken és ha a víz a szivárgási térből — a töltés mentett oldalán, vagy a fedőréteg felszínén — valahol teljes mennyiségben kifolyást talál, a telítődés befejeződik, kialakul egy állandó jellegű és folyamatos szivárgás, a nyomás és a telítődési vonal pedig elméletileg egy azonos szivárgási vonallá alakul át (7. ábra). Az állandó és folyamatos jellegű szivárgást befolyásolja az, hogy az árhullámok alatt a vízterhelés, az árvíz magassága is folytonosan változik. A telítődés befejeződése és a víz felszínre lépése után a szivárgások folyamatos rendszere tehát megmarad, de mérete gyakorlatilag az árhullám magassága szerint folytonosan változni fog. Mai ismereteink szerint sem a telítődés, sem a már folyamatos, de változó méretű szivárgások számszerűen nem értékelhetők. A védvonalak legnagyobb igénybevétele és legkisebb teherbiróképessége azonban mindig a telítődés utáni, már folyamatos és a várható legnagyobb méretű szivárgásoknál alakul ki. Ezért a védvonalak vizsgálatánál a gyakorlatban minden esetben a mértékadó árvízmagasság mellett várható, már állandó és folyamatos szivárgásokat kell feltételezni és a telítődés folyamatát csak a túlzott biztonsággal történő értékelések elkerülésére, akkor és ott szabad figyelembe venni, ahol erre a védvonal adottságai és környezeti feltételei egyértelműen értékelhető lehetőséget szolgáltatnak. 7. ábra 2.1 Szivárgások a töltésekben A hidraulikai irodalom szerint a töltésekben kialakuló szivárgásokat vízzáró altalaj, az altalaj szivárgásokat pedig vízzáró töltés feltételezésével kell számítani. 45
