Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - B) Talajosztályozó és minősítő rendszerek
A nagy területekre kiterjedő talajrétegek hidraulikai jellemzőinek a megállapításánál érvényesülhet a legerősebben a feltárások és mintavételek véletlenségének a hatása. Ezért, ha egy vízvezető rétegsor hidrauhkai jellemzőinek a megállapítására nem áll kellő számadat a rendelkezésre, a talajminták és a réteg genetikai adottságainak az alapján történő becslések, a valóság megközelítésére a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek a közvetlen értékelésénél rendszerint megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak. A völgyi üledéksorok fedőrétegeinek a hidraulikai jellemzői közül a fedőrétegek vastagsága és áteresztőképessége, valamint a nyirószilárdsága azok a jellemzők, amelyek a védvonalak alatti szivárgásokat és ezzel a védvonalak altalajának és töltéseinek az állékonyságát is uralkodóan meghatározzák. A fedőrétegek vastagságát fúrásokkal vagy szondázásokkal lehet meghatározni. A fedőrétegek áteresztőképességét azonban a természetes felszínű, tehát a növényzettel benőtt, vagy mezőgazdasági művelés alatt álló területeken, a felszín közelében bizonyos mélységig nem a réteg anyagának a minősége, hanem elsősorban a féreg járatok, gyökérnyomok és a humuszsavak, vagy az átfagyás hatására kialakult morzsalékos szerkezet határozza 5. táblázat Kötött fedőrétegek felszínközeli szerkezeti áteresztőképessége Mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy növényzettel benőtt felszínek alatti kötött fedőrétegek felső része, a réteg morzsalékos szerkezete, a gyökémyomok és féregjáratok miatt, rendszerint jelentős áteresztőképességgel rendelkezik. Ez az áteresztőképesség lefelé fokozatosan csökken és bizonyos mélységnél megszűnik. A Mississippi árvízvédelmével kapcsolatban végzett vizsgálatok szerint a szerkezeti áteresztőképesség rétegvastagságra számított átlagértékei az árvízvédelmi töltések víz és mentett oldalán: RétegLefelé történő Felfelé történő Réteganyag vastagság szivárgás szivárgás (m) (m/nap (m/s) (m/nap) '.(m/s) Gyengén kötött talajok VI. D d < 1,5 к — 0,01 m/nap 1,5—3,0 = 10—7 m/s d > 3,0 Közepesen kötött talajok VII. D d < 1,5 к = 0,001 m/nap 1,5—3,0 = 10—8 m/s 3,0—4,5 d > 4,5 Erősen kötött talajok VIII. D d < 1,5 к = 0,0001 m/nap 1,5—3,0 = 10—9 m/s 3,0—4,5 4,5—6,0 d > 6,0 0,58 6,7-10° 0,86 1 • 10—'> 0,20 2,4-10—6 0,70 8,1ío-6 — — 0,50 5,810-6 0,20 2,4-10-° 0,43 5,0'10—° 0,13 1,5-10-° 0,35 4,010—8 0,09 1,1-10-° 0,26 3,0'10-8 — — 0,17 2,0 •ÍO-9 0,07 8,1-10—7 0,35 4,1 • 10-8 0,05 5,8 ■ 10—7 0,26 3,0 ■ÍO-6 0,02 2,3-10—7 0,13 1,5ÍO—8 0,004 4,6-10-8 0,04 4,610-7 — — 0,007 8,0 •10-8 A fedőrétegek legfelső, kb 1,0 m vastag részének a szerkezeti szivárgási tényezője — ha réteg erősen szerkezetes — elérheti а к = 5 m/nap, (4,3 -10—3 m/s) értéket is. 37
