Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
rN = (0,6 • 4,8 • 1,94 — 1,91) 0,403 = 1,49 t/m2 1 49 nA = — — = 1,38 2-0,54 AnR = 1,38 ~ ^9- 100 = +75% 0,79 Megcsapoló csatorna kavicskutakkal A 8.46 pont példája szerint (9. táblázat, 5. pont): a) A terepen szabad kifolyással: nA(A + K) = 1,02 qF = 5,1 m3/nap b) A teljes fakadóvíz mentesítést biztosító S = 1,2 m terep alatti depresszióval: пА(А + к) = 1,94 qF = 0 m3/'nap Résfal A 8.45 pont példája szerint (9. táblázat, 6. pont): nA(A + K) = 0,97 g0 = <2f = 18,4 m3/nap A töltést is harántoló résfal esetében a rézsű állékonysága: км = h„ = hk = hh — 0 (Felszivárgás nincs!) У a =1,94 t/m3 E = Jb»L ■ 1,94 ■ tg2í45"----—) + 0 — 2 ■ 4,8 • 0,52 • tgí45° — 2°° I = 7,5 t 2 { 2 J { 2 ) t áti - —5-= 0,52 t/m2 14,4 Тд, = 0,6 • 4,8 • 1,94 • 0,403 = 2,26 t/m2 nK = JMk5+ 2,26 9 1R__0 79 A nR = 100 = +176% 0,79 Töltésszélesítés a vízoldalon és anyagárok betöltés hidromecha- nizációval Az altalaj állékonysága a 8.43 pont példája szerint (9. táblázat, 7. pont): nA(A + K) = 0,95 qo = <1f= 18,8 m3/nap A rézsűállékonyság vizsgálatánál számolni kell azzal, hogy a hidro- mechanizációval épített új töltésrész a vízoldalon áteresztő marad, az új és a régi töltés határfelülete azonban beiszapolódik és vízrekesztővé alakul. i6 241
