Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

A nyírófeszültség maximuma a töltés talpán Justin szerint:

_ „ E

^£max Z _

В

A nyíróellenállás átlagos értéke:

(G — H]) tg cpa

TN —-----------------------------Г a

В

A

z állékonysági biztonság:

A'

nr = -----A max

Pl. a példaként felvett szelvény állékonysága:

A szelvény adatai: H = 3,8 m, mr = 4,8 m, b* = 4 m, В = 32,8 m, qv =qm = 3:1. Az altalaj szivárgásból eredő mértékadó felhajtó erő, a 8.34 pont példája szerint: h0 = 1,93 m, hk = 2,59 m.

A keresztszivárgások kilépő magassága a 8.51 pont példája szerint: Нм = 0,92 m. Az előző pont példája szerint a töltés térfogatsúlya száraz állapotban: y0 = 1,49 t/m3, telített állapotban: yt = 1,94 t/m3.

Az altalaj nyiróellenállása: q>a° = 22°, Ca — 0 A töltés átlagos térfogatsúlya:

2,44 , ,

ya = 1,95 — ----= 1,44 t/m3

4

,80

32,8 + 4,0 3,82

G = — -------------4,8-1,44 A------------ - -3 = 149 t/m

2 2

3,8 + 1,98

Л, =------------------• 32,8 = 95 t/m

2

3

,82

E = --------= 7,22 t, m

2

7 22

TE, max = 2 ■ —- = 0,44 t/m2 (149 — 951-0,404

ту =-----------------------------(- 0 = 0,67 t/m2

3

2,8

A töltés elcsúszás elleni biztonsága:

0,67

nr = — — = 1,51 0,44

8.72 A mentett oldali rézsű állékonysága

A mentett oldali rézsű állékonyságát a Craeger—Justin féle számítás abból a feltételből kiindulva vizsgálja, hogy a rézsű bármely magasságban felvett vízszintes síkjában a maximális nyírófeszültség a rézsű és az alapsík metszőpontjától számított 0,6 b távolságban lép fel és itt kétszerese az alapsíkon megoszló átlagos feszültségnek. A rézsű tehát akkor marad állé- kony, ha ebben a függélyben az egységnyi felület nyíróellenállása nagyobb, mint az itt fellépő maximális feszültség.

234