Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
A szivárgási vonal ordinátái a bordák tengelyében: d, - 32,8 — 10,0 — 0,7-3-3,8 = 14,82 m 3,82 h,’ =-------------— 0,49 m 2-14,82 14,4 — 10,0 h/t’ = — - — • (3,8 — 0,49) + 0,49 = 1,47 m 14,82 0,6-14,4 — 10.0 hb’ =----------------------- • (3,8 — 0,49) + 0,49 = 0,49 1 4,82 Az átlagos értékek: 0.9 29 4- 1 47 h,c =-------—------= 2,02 m (Volt: 2,44 m) 2-1 ,46 + 0,49 hb —----------------------= 1,14 m (Volt: 1,68 m) 3 8 .7 A töltés és a töltésrézsűk állékonysága Az árvízvédelmi töltésék állékonyságát mindig három szempontból kell megítélni: a töltés elcsúszása, a mentett oldali rézsű megcsúszása vagy jelszakadása és a rézsűfelület állékonysága szempontjából. A fenti három állékonysági feltétel közül a megszokott méretekkel épült töltések elcsúszás elleni biztonsága rendszerint nagy. A rézsűfelület állékonysága pedig csak akkor lehet veszélyeztetve, ha rézsű kohézió nélküli homokos jellegű, vagy erősen morzsalékos szerkezetű anyagokból épült. Ezért egyedül a rézsűcsúszás az a folyamat, amelynek a bekövetkezése ellen a rézsűt méretezni kell. A töltés elcsúszás elleni biztonságát a töltés talpának a nyíróellenállása és a töltésre ható eltoló és felhajtó erők hatására kialakuló nyírófeszültségék aránya alapján lehet meghatározni. A rézsűk elcsúszással vagy felszakadással szembeni biztonságát a képletgyűjtemény a Craeger—Justin féle módszer, a rézsűfelület állékonyságát pedig a Karpoff féle egyenlet alapján határozza meg. Az állékonysági számítások elvégzéséhez ismerni kell a töltésnek és a töltéstalpnak azokat a talajmechanikai jellemzőit, amelyek az állékonyságot befolyásolják. Ezeket a jellemzőket vagy részletes feltárásokkal és laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy ha ilyenek nem történtek, a 7.52 fejezet vonatkozó pontjai szerint, megfelelő talajosztályozással lehet megállapítani. Pl. az eddigi vizsgálatokhoz példaként felvett töltésszelvényben vizsgálatok nem történtek. Az osztályozással megállapított talajminőségek alapján a töltés heterogenitása a vízzárósági mutatóval, minősége pedig a határjellemzőkkel értékelhető. A töltés vízzárósági mutatója: s = 0,65 Ebből kiindulva a talajmechanikai jellemzői: a 7.52 pontban közölt adatok alapján: /о = 1,6 • 0,65 + 1,3 • (1 — 0,65) = 1,49 t/m3 yt = 0,63 • 1,49 + 1 = 1,94 t/m3 <p°= 18° -0,65 + 24° (1 — 0,65) = 20° Ct = 0,8 -0,65 = 0,52 t/m2 ÍC( = 2 (1 — 0,65) = 0,7 m/nap A töltéstalp szilárdsági jellemzői: Szerkezetes iszap: <pa = 22° C = 0 232
