Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

Pl. а 8.51 pontban már vizsgált töltésszelvény korona szélességét a mentett oldal felé 1 m-el, magasságát pedig 0,5 m-el növelni kell. A mentett oldali rézsűt is 3:1- ről, 5 :l-re kell laposítani.

A régi töltés méretei: H = 3,8 m, b/: — 4,0 m, гпт = 4,8 m, В = 32,8 m, b = 14,4 m, qv = Qm = 3:1.

Az új töltés méretei: bkl = 5,0 m, = 5,3 m, Bl = 47,4 m, bl — 26,5 m, Qmi = 5 :1, a = 10.

AB = 47,4 — 32,8 = 14,6 m.

В,- = 32,8 + 10 • 14,6 = 178,8 m.

d = 178,8 — 0,7 -3,8-3 = 170,8 m.

2 g2 ______

h

u = -------------- Yl + 52~= 0,22 m. (Volt: 0,92 m).

2-170,8

170.8 — 3,8-5

h„ =----------------------• 0,22 = 0,20 m.

170

.8 — 0,22-5

26,5+ 14,6-(10 — 1)

hk = ——1----!---------------- • (3,8 — 0,20) + 0,20 = 3,4 m. (Volt: 2,44 m).

1

70,8

A kötött anyagokkal történő víz és mentett oldali szélesítés szivárgási vonalainak a változásai mutatják a vízoldali szélesítés előnyeit.

A töltés hidraulikus terhelésének a változásai a mentett oldali koronaélen:

Az eredeti töltésnél (8.51 pont): hjt = 2,44 m.

A vízoldalon szélesített töltésnél (8.62 pont): hk = 1,25 m (gm — 3!)

1,29 — 2,44

Ahk= ---- 10 = -47%.

2

.44

A mentett oldalon erősített töltésnél (Qm = 5!) hk = 3,40 m.

3,4 — 2,44

Ah k — —--------— 100 = + 39%.

2.44

8.66 Szélesítés a mentett oldalon hidromechanizációval

A vízoldali hidromechanizációs töltésszélesítés vizsgálatánál már ismertetett régi és új töltésrész közötti felületi lezáródás a mentett oldali szélesítésnél is érvényesül. Itt azonban ennek a felületnek a szivárgási ellenállása, a durvább szemcsék irányába történő vízmozgás miatt, valamivel kisebb értéknek vehető fel a vízoldali ellenállásnál. A tapasztalat szerint az Е; = 10—15 nap értéket nem haladja meg (97. ábra).

15

225

97. ábra