Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
gasabban alakul ki, mert bizonyos nyomástöbblet szükséges ahhoz, hogy a víz, a vizet vezető réteg nem harántolt részeiből is a rendszerbe jusson. A terepen szabad kifolyással működő rendszereknél tehát a környezeti vízszín ezzel a többlettel mindig a terep felett fog maradni, a terep alatti depresz- szióval működő rendszereknél pedig ahhoz, hogy a megcsapolás környezeti vízszintje egy megkívánt magasságban alakuljon ki, a rendszerben kell ennek a többlétnek megfelelő mértékű depressziót tartani. A külső és belső vízszintek közötti lépcső a nyílt csatornáknál és a szivárgóknál a vizet vezető réteg harántolásának a mértékétől, kútsoroknál pedig a kutak mélységétől, egymástóli távolságától és átmérőjétől függ. Befolyásolja még természetesen ezt a „lépcsőt” a rendszer tengely távolsága a töltéslábtól és a rendszer „vízbefogadó” képessége is. A terepen szabad kifolyással működő teljes mélységű galéria megcsapoló hatása az alapszámítások rendszerében, tehát a szivárgási mérőhosz- szak segítségével bármilyen környezeti adottság esetében is kiszámítható. De visszavezethető ezekre a számításokra a nem teljes mélységű megcsapoló rendszer hatásának a számítása is, ha a rendszer „belépő” ellenállása, illetve a belépő ellenállásnak megfelelő nyomásveszteség, a rendszer szivárgási mérőhosszaihoz hasonló, valamilyen újabb mérőhosszal arányosítható. Ilyen arányos mérőhosszak (A) pedig mindig kiszámíthatók a töltéstől (L -|- A) elméleti távolságban működő teljes értékű rendszer vízhozam egyenlősége alapján. A vízhozam egyenlőségek alapján meghatározott szivárgási mérőhosz- szakkal már a nem teljes értékű megcsapoló rendszer méretezése is beilleszthető a képletgyűjtemény általános számítási rendszerébe és így az eddig ismertetett alapegyenletek felhasználhatók a megcsapoló rendszerek hatásának a vizsgálatára is. A szivárgási mérőhosszak Megcsapoló kútsorok szivárgási mérőhosszai Forcheimer szerint egy végtelen hosszúnak tekinthető folyóparti kútsor közbenső kútjainák és egy azonos vízhozamú galéria depressziójának az összefüggése, nyomás alatti szivárgások esetében a következő módon szá- míható (86. ábra). A kútsorral azonos vízhozamú galéria vízszintje a kutakban tartott vízszint felett: = L_in . b*- = Уо 2 л 2 яГо _ Чк ь, In ък Vo 2 я 2 яr0 s' Aó az azonos v/z hozamú galéria oizszintje 86. ábra 203
