Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
8.4 A védvonalak altalaj állékonyságának növelése és a fakadóvizek csökkentése A védvonalerősítések célszerű módjának és értékének a megállapításához mindig meg kell vizsgálni a védvonal meglevő, ún. alapszelvényeinek az állékonysági viszonyait, ezek alapján a védvonal állékonyságának a hiányait, majd az altalaj rétegződése vagy a töltés talajtani adottságai alapján, az 5.0 fejezet vonatkozó pontjai szerint, ki kell választani azt a megerősítési módot, ami az adott szakaszon az építési lehetőségek figyelembevételével a leggazdaságosabbnak mutatkozik. Az altalaj állékonyságának a növelésére szolgáló módszerek hatékonysága a következő pontok szerint számítható. 8.41 A szivárgási hossz növelése a mentett oldalon A töltés alatti szivárgási hossz — a mentett oldali felhajtó erő nagysága szerint — növelhető a rézsű laposításával, padkával, vagy terhelő szőnyeg készítésével (80. ábra). A vizsgálatok elvégzéséhez ismertek az eredeti szelvény méretei, ré- tegződési és értékelő jellemzői: H, Bm, Bv, B0, B; V0, dm (dK, dA), n4, q0. a) Egy adott méretű (L) terhelő szőnyeg, rézsű laposítás vagy padka biztonság növelő hatását kell megállapítani: Terhelő szőnyeg191 80. ábra