Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

Pl. а 70. ábra jelölései szerint egy 5 m magas, В — 39 m talpszélességű töltésben. bv = 16 m, b = 11 m, bm = 12 m, bt = 6 m, b2 = 50 m.

Egy H = 3,8 m magasságú árvíz tetőzésénél mért vízszintek a mentett oldali terepszint lelett: hL = 2,27 m, h2 = 2,05 m, h3 = 1,68 m, =1,03 m.

A szelvény hidraulikai jellemzői a töltésben levő kutak vízszintjei alapján:

2,27 — 2,05 3,8

1= ------= 0,02

1

1

B0 -----------= 190 m

0,02

3

,8 — 2,27

В у -0

,02- 16 = 60 m

2,05

Вт =

12 = 90 m

0,02

A mentett oldali kutak vízszintje alapján számolva:

«5 =

6

90

b,„ =

502,3 lg

0,066

1,68

1,03

a = 0,936

■ = 90 m

h0 =

90

B0 —---------3,8 = 191 m

1

,79

Bv = 191 — (90 + 39) = 61 m

1,68

0,936

= 1,79 m

8.3 Az altalajban történő szivárgások vizsgálata

Az előző pontokban ismertetett szivárgási feltételekből kiindulva, az ott levezetett alapegyenletekkel a védvonalak egyes szelvényeiben az altalajban várható árvíz alatti szivárgások a következő lépésekben számíthatók.

8.31 Az altalaj hidraulikai jellemzői

Kiindulva a 70. ábrán feltüntetett szelvény jelöléseiből, az altalajban történő szivárgások vizsgálatához a 7.3 pontban összefoglalt értékelések alapján, a következő hidraulikai jellemzőket kell megállapítani.

A vizet vezető réteg vízvezető képessége

1. Több rétegből álló vízvezető réteg vízvezető képessége és szivárgási ellenállása

Ha a vízvezető rétegsor annyira különböző minőségű rétegekből áll, hogy a rétegsor hidraulikai jellegét a réteg vastagságával és a réteg egyéb hidraulikai jellemzőivel már nem lehet egyértelműen értékelni, a rétegsor hatékony vastagságát a 7.32 pont előírásai szerint, a hatékony rétegsorral egyenértékű, „egyrétegű” vízvezető réteg jellemzőit pedig a vízvezetőképesség és a vízmozgások súlyvonalának az azonossága alapján, a következő arányosítással lehet megállapítani (78. ábra).

12

177