Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
А (15) és а (17) számú egyenletek alapján, az (x = 0), majd az (x — 1) behelyettesítésével, a víz és a mentett oldali fedőréteg állandóival felírt szivárgási mérőhosszak (Bv és Bm) és a vízzárónak tekintett (B) talpszélességű műtárgy alatt egyszerű nyomás alatti szivárgást feltételezve, a be- és kilépő vízmennyiségek egyenlősége alapján megállapíthatók a műtárgyak alatti szivárgások alapegyenletei, az alapegyenletekből pedig levezethetők olyan egyenletek is, amelyekkel meghatározhatók a szivárgások paraméterei: nyomásveszteségi vonalai és vízmennyiségei akkor is, ha a víz, vagy a mentett oldali fedőréteg minősége, tehát szivárgási ellenállása szakaszonként változik, vagy a vízvezető réteg a műtárgy előtt, vagy mögött bizonyos távolságban teljesen nyitott, vagy lezárt. A levezetéseket részletesen Galli L.: „Műtárgyak alatti szivárgások számítása rétegzett talajokban, közelítő eljárással” című tanulmánya (Vízügyi Közlemények, 1959/3 szám) ismerteti. Ezért a következő levezetések nélkül, csak a végeredményeket foglalják össze. Szivárgások számításának alapegyenletei A szivárgások két alapvető paramétere minden esetben: a műtárgy alatt átszivárgó víz mennyisége (qo) és a műtárgy mentett oldali lábvonalában, a fedőrétegsor alsó felületén érvényesülő, ún. mértékadó felhajtó erő (h0). Ezek a vízvezető réteg vízvezető képessége (Vo)> a víz és a mentett oldali szivárgási mérőhosszak (Bv és Bm), valamint a műtárgy, az árvízvédelmi töltés talpszélessége (B) alapján, a 15. és 16. számú egyenletekből számíthatók (73. ábra): Vo = dijko Eg —-----'-— Zq /Cq 170 73. ábra
