Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
A fenti egyenlet alapján, amíg a réteghatárok párhuzamos síkok, a rétegsor átalakítható egy megkívánt vastagságú (d0), vagy egy tetszőleges szivárgási tényezővel (k0) rendelkező egyenértékű homogén rétegsorrá: AVj - djjko , ŰV, d0 = —— vagy: к0 = —«о do 8.22 A szivárgások áramvonalainak felbontása függőleges és vízszintes összetevőkre A fedőrétegekkel letakart vízvezető rétegre épített műtárgyak alatti szivárgásoknál, a műtárgy alá beszivárgó víznek a vízoldalon át kell haladnia a vízoldali fedőrétegsoron, majd oldalirányban tovább kell haladnia a vizet vezető rétegben a műtárgy alá és alatt, végül a mentett oldalon ahhoz, hogy ismét a felszínre juthasson, át kell szivárognia a mentett oldali fedőréteg-soron. Ennek a folyamatnak a követésére a fedőrétegek szivárgási ellenállása az 1. számú egyenlet alapján a fedőréteg vastagsága és szivárgási tényezője arányában számítható (EF). Ehhez hozzá kell adni azt az ellenállást, amit a víznek a vízvezető réteg mélyebb részeiből a felszínig történő szivárgása közben le kell győznie. Ennek az értéke az 1. számú egyenlet felhasználásával a műtárgyak alatti szivárgások Dach- ler féle egyenleteinek a figyelembevételével megállapítható (0,2 E0). A két összefüggés alapján pedig már külön-külön mind a víz, mindpedig a mentett oldalra felírható a szivárgások nyomásveszteségi egyenlete (72. ábra). Bevezetve a nyomásveszteségi egyenletbe az 5. egyenlet szerint a vízvezető réteg „vízvezető képességét” (V0 = d0k0), a vízvezető rétegben ki168 72. ábra
