Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 5. A védvonalak megerősítési lehetőségei
A rendszer természetesen a megerősítendő védvonal adottságai szerint, elsősorban a mélyebb szakaszokon, a rövid ideig tartó árvízcsúcsok alatti állékonyság biztosítására szorítógáttal és ellennyomó medencével, a fakadó vizek csökkentésére pedig bármilyen megcsapoló rendszerrel is bármikor kiegészíthető. 5.5 Az átszivárgó és a fakadóvizek rendezése Az alábbi módszerek számottevő mértékben nem növelik sem a töltésrézsű, sem az altalaj állékonysági biztonságát. Alkalmasak azonban arra, hogy az átszivárgások és a fakadóvizek, valamint a talpszivárgás káros következményeit csökkentsék vagy teljesen megszüntessék. Gyűjtő és vízelvezető csatorna Alkalmazható a töltésen, a töltéstalpon és a védelmi sávon átszivárgó vizek összegyűjtésére és rendezésére (57. ábra). Tereprendezés és vízelvezető csatorna a mentett oldalon A gyűjtőcsatornákat — különösen közepesen vízvezető altalajon — a töltés lábvonalától, azzal párhuzamosan olyan távolságban kell vezetni, hogy a csatorna a felszínre lépő víz nagy részét összegyűjtse, de a csatornafenék legyengített fedőrétegeiben altalajtörés, a csatorna rézsűjében pedig hátráló rézsűcsúszás ne tudjon kialakulni. A csatornákban összegyűlő víz terepszinten vagy annak közelében történő elvezetéséről gondoskodni kell. Olyan védvonalakon, ahol a terep felszíne hullámos, az átszivárgó vizek rendezését csak a gyűjtőcsatornák és a szorítógátak együttes alkalmazásával lehet megoldani. Szorítógát és vízgyűjtő csatorna Alkalmazható vízzáró vagy gyengén vízvezető altalajon a biztonsági sávon felszínre lépő összes vizek, tehát az átszivárgó vizek, a talpszivárgások és a fakadóvizek, közepesen vízvezető altalajon pedig az átszivárgó vizek és a talpszivárgások vizeinek a részbeni összefogására. Erősen vízvezető 111 57. ábra
