Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 5. A védvonalak megerősítési lehetőségei
nyegesen költségesebb, mint a csatornák és a kutak létesítése. Ezenkívül a szivárgók fenntartása és ellenőrzése is körülményesebb. Ezért a zárt szivárgóval történő megcsapolásokat csak ott ajánlatos alkalmazni, ahol valamilyen okból nyitott csatorna nem létesíthető. 5.3 Az altalaj teherbíró képességét növelő módszerek Ellennyomó medence Alkalmazható közepesen vagy erősen vízvezető altalajokon, talajtörésre veszélyes fedőrétegek esetében, az altalaj állékonysági biztonságának a növelésére, valamint az átszivárgó vizek mennyiségének a csökkentésére és rendezésére (50. ábra). E / /e nnyom о medence Vízzáró vagy gyengén vízvezető altalajokon az ellennyomó medencék gyakorlatilag hatástalanok, sőt átázásra hajlamos töltésanyag és fedőrétegek esetében hátrányosak is. Az ellennyomó medencék a fedőrétegre ható felhajtó erő részbeni ellensúlyozásával jelentékenyen megnövelhetik az altalaj állékonysági biztonságát. A fedőréteg állandó áztatásával azonban csökkentik annak áteresztőképességét, így növelik az ellennyomó medence gátja alatt és mögött azt a felhajtó erőt, ami a medence nélkül kialakult volna. Az ellennyomó medencék ezenkívül állandóan áztatják a töltés mentett oldali lábát is és így csökkentik a töltés állékonysági biztonságát. Ezért ajánlatos az ellennyomó medencék építésével egyidejűleg a töltés minfőségének megfelelő valamilyen módszerrel növelni a töltésrézsű állékonysági biztonságát is. Az ellennyomó medencék biztonságnövelő hatása csak akkor használható ki teljes mértékben, ha a medencéknek a vízzel való megfelelő mértékű feltöltése a talajtörésre már veszélyes árvízszint kialakulása előtt megtörténik és a medence vízszintjének megfelelő szabályozásáról is gondoskodni lehet. A medence feltöltési lehetőségéről és vízszintjének szabályozásáról mindenkor gondoskodni kell. 105 50. ábra
