Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

A tógazdaság illeszkedjen be a mezőgazdasági nagyüzem profiljába. Az üzemeléshez szakképzett személyzetre van szükség.

Halastavak lakott területen belül közegészségügyi szempontok miatt nem építhetők. Lakott terület közelébe történő telepítésénél a telepítésfejlesztési tervekhez alkalmazkodni kell.

Közforgalmú utak és vasutak, továbbá vízfolyások és főmű jellegű csatornák töltéseire a tavak közvetlenül — még nyomópadkával sem — támaszkodhatnak.

4.4. ELRENDEZÉSI IRÁNYELVEK

Egy tó önmagában még nem tógazdaság. Csak több tó megfelelően kialakított rendszere alkot egy olyan egységet, amely szervezett gazdálkodásra alkalmas. A tógazdaság tehát több, rendeltetés szerint más-más termelési feladatot betöltő tavak rendszeréből áll.

A különböző rendeltetésű tavaknak egymással, valamint a vízellátás és a lecsapolás, energiaellátás és az úthálózat műveivel való kapcsolata, tehát a tógazdaság elrendezése a létesítmény gazdaságos működését nagyban meghatározza.

A termelés teljes technológiai folyamatában a szaporítás, az előnevelés, nevelés, kétnyaras és étkezésihal-előállítás feladatát el kell végezni. E műveletek megvalósításához különböző műszaki jellegű létesítmények szükségesek. A tavak rendszerében az összes feladat ellátására alkalmas tavakat kell építeni.

Az egyes termelési feladatok ellátásához szükséges tóterületek méretezéséhez a területi adottságoktól függő termőképességből, a választott termelési szerkezetből (kétéves vagy hároméves üzem), és a gazdálkodás intenzivitásából meghatározott tenyészanyag szükségletből kell kiindulni.

4.5. TERVEZÉSI ELŐMUNKÁLATOK

A tógazdaság szükséges műveit az üzemelés igényei és a műszaki adottságok határozzák meg. A tervezés megkezdése előtt mind a technológiai igényeket, mind pedig a műszaki adottságokat jellemző alapadatokat be kell szerezni, és a szükséges vizsgálatokat el kell végezni.

64