Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
zése, lejtésviszonyai, a halágy megközelíthetősége, a tó nagysága határozza meg azt, hogy a halágy hol épül. Ha a tó gátjain belül, a lecsapoló műtárgy előtt, ebben az esetben belső, ha a tó gátjain kívül, a lecsapoló műtárgy után, ebben az esetben külső halágyról beszélünk. Lehalászás A tavak lehalászásának módszere a halágy elhelyezésétől, a lehalászás időpontjától függ. Ha a halágy belső elhelyezésű, nagy hosszúságú (100—200 fm), kerítő hálót használunk. A halágyban vagy környékén bekerített halmennyiséget a lecsapoló zsilip elé húzzák. Az összefogott hal kitermelése kézi vagy gépi erővel történik. A hálóból kiemelt hal, attól függően, hogy hol végzik a manipulációs munkákat (válogatás, osztályozás, mérlegelés), szállító járművekre (központi manipulációs hely esetén), vagy válogatóasztalra (helyi manipuláció) kerül. Ha a halágy külső elhelyezésű, a hal fogása könnyebb. A tó halállománya a tóból kifolyó vízzel együtt kerül a halágyba. A külső halágy lecsapoló zsilipébe van elhelyezve állandóan a halrács, a tó lecsapoló zsilipé nyitva van, csak akkor zárják le ideiglenesen, vagy helyeznek bele rácsot, ha elegendő hal gyűlt össze a halágyban. A tó lecsapolózsilipe külső halágyak esetében nyílt zsilip legyen. A külső halágyban összegyűlt halmennyiség megfogása (összeszorítása) rövid, 50—60 fm hosszúságú húzóhálóval 60