Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
Kétéves üzemszerkezetben a gazdaságok végterméküket két év alatt állítják elő. A kibocsátott étkezési hal egyedsúly (minősége) 1000—1400 g között változik. A kétéves üzem jellemző te- nyészhala a nagyegyedsúlyú egynyaras ivadék. Az első évben, a májusban lerakott ikrából őszre (október) legalább 100—140 g egyedsúlyú egynyaras ivadékot kell nevelni. A második év tulajdonképpen az étkezésre alkalmas árura történő hizlalás éve. Az ikrából tehát két év alatt lesz végtermék. A termelő (étkezési halat termő) tóba kihelyezett egynyaras ivadék második évben kihelyezési súlyának 10—12-szeresét produkálja, a tenyészidő végére kétéves üzemszerkezet mellett. Olyan üzem, amely teljes területére vonatkoztatva kétéves üzemszerkezettel termel eladásra kerülő étkezési halat, jelenleg nincs Magyarországon. A kétéves üzem elterjedése, a mesterséges szaporítási módszer és a temperáltvizes előnevelés elterjedésével a biztonságos ivadéknevelés módszereinek tökéletesítésével érhető el. Hároméves üzemszerkezet szerint termelő üzemek három év alatt állítják elő végterméküket, az étkezési halat. A kibocsátott étkezési hal egyedsúlya 1300—1700 g között változik. Minden hároméves üzem szerint termelő üzemnek két korosztályú te- nyészanyagot kell évről évre előállítania. Az étkezési halat termő (hizlaló) tavakat kétnyaras tenyészhalakkal népesítik. A kétnya- ras tenyészhal megkívánt egyedsúlya 200—300 g. A harmadik év tehát 5—6-szoros súlygyarapodást eredményez. A kétnyaras tenyészhal előállítása a második év feladata, amikor az első évben előállított egynyaras ivadékból sűrű népesítés mellett ún. nyújtás útján, nevelnek kétnyaras tenyészhalat. A májusi ikrából az első évben a tenyészidő befejeztével 20—30 g-os egynyaras ivadékot kell nevelni, összefoglalva tehát az első évben ikrából egynyaras ivadék, a második évben egynyaras ivadékból kétnyaras tenyészhal, a harmadik évben kétnyaras tenyészhalból háromnyaras étkezési hal lesz. Ez az üzemszerkezeti forma uralkodó. Az évente előállított étkezési halmennyiség 90—95%-a hároméves üzemszerkezet szerint termelő üzemekből származik. Az üzemszerkezet korszerűsítését az ágazatban a kétéves üzemre való fokozatos áttérés feltételeinek megteremtésében kell keresni. Ezek a következők: temperált vízzel rendelkező szaporító és előnevelő bázisok létrehozása, a gazdaságokban pedig kiváló műszaki állapotú, kiemelten kezelt nevelőtavak megépítése és kijelölése. A temperált vízzel rendelkező üzemekben a tenyészidő meghosszabbításának lehetőségével (kb. egy hónap) a 46