Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
6. Járulékos haltenyésztés
A tározók 3 méter körüli vízmélysége nem akadályozza a belterjes gazdálkodást, mert ilyen vízmélység mellett még elég kedvező a víz átvilágítottsága. A tározó vize egy részének elvezetésével a trágyázott haltáplálékban gazdag vizet vezetjük el, tehát a trágyázás kedvező hatása a tározóban mint tógazdaságban csak részben érvényesül. A tározóból kárbaveszett trágyázóhatás a tározóból öntözött területen hasznosulhat, pl. a halasított rizstelepen. A fentiek alapján kimondható, hogy a síkvidéki tározók félbelterjes halgazdálkodásra általában alkalmasak, azonban nem teljesen egyenértékűek a kizárólag tógazdasági célokat szolgáló halastavakkal. Ezek megállapítása után vizsgáljuk meg, milyen változtatásokra, módosításokra vagy különleges berendezésekre van szükség ahhoz, hogy a tározókat tógazdaságokként is lehessen használni. Mindenekelőtt a lecsapolás kérdésére kell rámutatni. A tározókba befogadható belvíz és a tározóból kivehető öntözővíz mennyiség szempontjából is elenyészően kevés az a víz- mennyiség, mely a tározó területén levő kis mélyedésekben vagy anyagárkokban visszamaradhat, a kizárólagos tározóknál ezek lecsapolásáról nem kell gondoskodni. A tógazdasági célokat is szolgáló tározóknál a teljes lecsapolást — haltermelési okok rríjatt — szó szerint kell venni, a helyi mélyedésekből és az anyagárkokból minden vizet ki kell vezetni, tehát a tározó területén belül is kell lecsapolóárok-hálózatot létesíteni. A tógazdaság halai részére a szükséges minimális vízmeny- nyiséget, illetve vízmélységet biztosítani kell minden körülmények között, olyankor is, amikor nincs tározandó belvíz és olyankor is, amikor az öntözővizet felhasználják a tározóból. A legmegfelelőbb megoldás, ha a tározható belvíz vagy öntözővíz szempontjából csak a tógazdasági minimális vízszint fölötti tározóteret vesszük számításba, mert így a tározás és a halgazdaság igényei egymástól függetleníthetek. Igaz, hogy így több tározóteret kell kiépíteni, de a tározók kettős hasznosítása megéri a többlet beruházást. A tógazdaság részére átmenetileg rövidebb időre 60 cm-es vízmélység is megengedhető, tehát legfeljebb ennek a vízrétegnek a többlettározásáról lehet szó, de kisebb korlátozások bevezetésével a tározótér növelése is elhagyható. Halgazdasági szempontból nem közömbös az egyes tavak nagysága. Nagy tavakban a halak nem fogyasztják olyan egyenletesen a természetes táplálékot, mint kisebbekben. A halak sokszor csoportba verődve járják a tavat és előfordulhat, hogy a tó egyik részén már táplálékhiány áll elő, a má197
