Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
A belvizek csúcsértéke tavasszal szokott jelentkezni és erre a téli csapadékból már részben következtetni lehet. Amikor nagy belvízre lehet számítani, a tározókat üresen hagyják és belvízzel töltik fel, a tógazdasági célokra szükséges 60 cm-es réteget is, ellenkező esetben pedig más vízforrásból szerzik be a tógazdaság vízszükségletét. Halászati szempontból április közepéig kell az elárasztásnak megtörténni, eddig az időpontig pedig a belvizes helyzetről már kellő tájékoztatást lehet szerezni. Rendkívüli esetekben, ami legfeljebb 10—20 évenként fordulhat elő — átmenetileg a tározókat túl lehet tölteni. A tározók töltéseinek koronáját 1,0 m-rel tervezzük az üzemvízszint fölé, ilyen kivételes esetekben 20—30 cm-rel meg lehet emelni a tározók vízszintjét, amikor még elég biztonság marad a töltéseknél. Természetesen ezt az üzemvízszint fölötti vízmennyiséget csak rövid ideig, néhány napig, szabad a tározókban tartani, a belvízcsúcs levonulása után azonnal le kell engedni. 4.18.2 Öntözővíz-tározás (emelt szintű halastavak) A nyári lehalászásra beállított halastavak vize — amennyiben vízminőségi akadálya nincs — öntözésre felhasználható. Öntözővíz tározás másik módja az ún. emelt szintű halastavakban biztosítható. A nyári lehalászásra 50 ha-nál kisebb tavak alkalmasak, amelyeknél különösen fontos a gyors, oxigéndús, friss vízellátás. A tógazdaság üzeme megszervezhető oly módon, hogy az összes tóterület kb. 30%-a nyári időpontban kerüljön lehalászásra. A lehalászási időpontoknak az öntözési vízigénnyel való összehangolása esetén a lecsapolt tavak vize öntözésre felhasználható. Az emelt szintű halastavak max. 1,4 m átlagmélységre tervezhetők a halászati hozamok csökkenése nélkül. Az ilyen emelt szintű halastavakból öntözés céljára annyi víz vehető ki, hogy a tóban legalább 90 cm átlagos vízborítás maradjon. Kívánatos, hogy a tó területének legalább 20%-án az öntözővíz kivétele után is 1,2 m vízborítás legyen. A tározott öntözővíz nem kerül minden évben felhasználásra és még ritkábban van szükség az összes tározott víz igény- bevételére. A rendkívül aszályos években fel lehet az összes tározott vizet használni öntözésre, amikor a tározókban levő halat szükség szerint korábban halásszák le. Ilyenkor nem szabad a tározó 174
