Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

2. A halászat általános szempontjai

A vízi életet rendszerező hidrobiológia ezt a folyamatot fokozatokba osztotta, széndioxidot és szervetlen sókat felhasználó növényeket az első, a növényevő állatokat a második, az ezekkel élőket a harmadik, a ragadozókat pedig a negyedik lépcsőbe sorolta.

Az első lépcső vagy másként táplálkozási szint szervezetei (egysejtű algák, fonalasmoszatok, hínárfélék, nád stb.) végzik az elsődleges termelést, a második, harmadik és a negyedik szint szervezetei pedig a másodlagos termelést. (Ide tartoznak az ember által táplálékként felhasznált szervezetek, a halak. Fontos szerepet töltenek be az elbontó szervezetek (baktériumok), amelyek a különböző lépcsőkből kikerült holt anyagot élik fel, alkotóelemekre bontva azokat.

A tápláléklánc tagjaiban levő élő anyag mennyisége fokozatosan csökken, s a sor végén a legkisebb. Minél több a lépcső, az áttétel a szerves anyagot termelő növény és a lánc végén helyet foglaló ragadozó hal között, annál kisebb lesz a húsevő ragadozó összmennyisége. Az elmondottak alapján az is megállapítható, hogy a növények és a halak közötti tápláléklánc rövidítésével arányosan növelhető a halászat eredménye.

2.2 A VIZEK ÉLŐVILÁGA

A víz élőlényeit a vízinövények és a víziállatok két nagy csoportjába soroljuk. A növények között mikro- és makrovege- tációt különböztetünk meg.

A mikrovegetáció képviselői közül a vízi élet szempontjából igen nagy jelentőségűek a nagy számban előforduló baktériumok. A vízben zajló kémiai folyamatokban, a szerves anyagok végső lebontásában vesznek részt. Jelenlétük nélkül a víz biológiai egyensúlya felbomlana. Táplálékként is nagy jelentőségűek.

Az algák a mikrovegetáció másik — a vizekre jellemző — fontos szervezetei. Haltermelési szempontból a legfontosabbak. A nap energiájának megkötésével az oldott szervetlen anyagot hasznosítják, a planktonszervezetek és a halak részére értékes fehérjetáplálékot képezve.

A makrovegetáció képviselői a vizek parti övében a hínár- növények. Halgazdasági szempontból nemkívánatos, a vizekben a halak számára hátrányos állapotot teremtő növények.

A partszegély növényei a nád, a gyékény, a sás és a kákafélék szintén a makrovegetáció tagjai. Túlzott elszaporodásuk a halászat számára kedvezőtlen helyzetet teremt.

14