Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

15. ábra. Nádsáv szélsebesség-csökkentő hatása a megtett l út függvényé­ben, a vízszint felett különböző magasságokban Wilier és Woddem nyomán A 15. ábra a nádsáv szélsebesség-csökkentő hatását szem­lélteti a megtett l út függvényében, a vízszint felett különböző h magasságokban Wilier és Woddem nyomán. A 16. ábra a hullámmagasság csillapodását mutatja 1 m szé­les növénysávon való áthaladás után, a növényborítottság függ­vényében Volkov szerint. A 17. ábra a hullámmagasság csillapítását tünteti fel az l növényszélesség függvényében változó p borítottság esetén. A grafikont Gugnyajev és Szegal kutatásai alapján közöljük. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy pl. 5 mm-es szárátmérő­ből 70 szál/m2 sűrűség p = 0,14%-nak, míg 10 mm-es átmérőből 90 szál/m2 p = 70%-nak megfelelő növényborítottságot jelent. Dr. Szarvas Ferenc hazai kísérletek alapján a meghajtási hossz első 1000 m-ére 4 m, minden további 1000 m-re további 2 m nádsávszélesség felvételét javasolja. Ez biztonságos védel­met nyújt a töltés rézsűje számára, ha az állomány sűrűsége legalább 70—90 szál/m2, a szálak vízszín feletti átmérője leg­alább 5—10 mm, továbbá az állomány magassága eléri vagy meghaladja a vízmélység és a várható hullámmagasság összegét. A biológiai védelmet biztosító növényeket általában a töl­tés víz felőli oldalán kialakított nádpadkára telepítik. Nagyon 125

Next

/
Thumbnails
Contents