Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

h = 0,0186 W"-71 ß"'2'1 H0,54

ahol h a hullámmagasság, m; W a szélsebesség, m/s; B a meghajtási hossz, m; H a vízmélység.

A 13. ábrán levői vasható a különböző W, B és H = 1,0 m értékekhez tartozó „h” hullámmagasság.

13. ábra. Hullámzás nagysága Gyakova nyomán H = 1,0 m vízmélységnél

4.12.2 A biológiai védelem, nádtelepítések

A biológiai hullámvédelem önmagát újítja fel és a karbantartásra fordítandó költség minimális. Hátránya, hogy védőhatást a telepítés évében még nem biztosít, és ezért ideiglenes partvédelem létesítését is igényli (14. ábra).

Biológiai partvédelem céljára a nád, a széles levelű gyékény, a vízi harmatkása és a kosárfonó fűz alkalmazható. Ezek közül a nádat alkalmazzák általánosan, ezért ennek telepítését ismertetjük részletesen.

A nádsáv szélsebesség és hullámcsökkentő hatását irodalmi adatok alapján előre becsülhetjük. A nádsáv hullámcsillapító hatása az állománysűrűségtől és a sávszélességtől függ. A szükségesnél keskenyebb nádsáv nem nyújt kellő védelmet, a szélesebb nádsáv viszont a halastó termő területét csökkenti árnyékoló hatásával.

123