Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
A töltéskoronának ezen árvízi vízszint (LNV) felett még biztonsággal kell rendelkeznie. E biztonság minimális mértéke: 2,0 m-nél kisebb max. üzemvízmélységnél az alsó gátnál 0,3 m, és legalább 1,0 m az üzemvíz felett, közbenső gátnál 0,3 m. 2,0—5,0 m max. üzemvízmélységnél alsó gátnál 1,0 m, közbenső gátnál 0,5 m. A völgyzárógátaknak az így meghatározott magassága a völgyzárógát széleire vonatkozik, a völgy legmélyebb pontján a gát magassága ennél 0,30 m-rel nagyobb. Települések fölött létesülő tavaknál a biztonság mértéke egyedileg állapítható meg. Körtöltéses tavak töltései csak üzem vizet tartanak. A teljes termelési idényben üzemelő tavak töltéseit az üzemvízszint felett 0,50 m, a rövid ideig üzemelő ívatótavak töltéseit 0,30 m biztonsággal kell kialakítani. A teleltető tavak töltéseinek biztonsága 0,50 m. A töltéskeresztszelvény kialakítása. A töltések víz felőli oldalán, 0,50 m-nél nagyobb vízmélységű szakaszon padkát kell építeni a töltések hullámverés elleni védelmét szolgáló növénysáv telepítésére (10. ábra mutatja az alkalmazható keresztszelvényeket). A törtrézsűs megoldásnál a rézsűtörés az üzemvízszint alatt 0,3—0,50 m mélységben indul, rézsűjének hajlása 1 : 4—1 : 8. A töltésrézsűk hajlása közepesen kötött talajok esetén 1 : 2. Erősen kötött talajnál 1 : 1,5, homokos vagy szikes talajok esetén 1 : 3. A töltés méreteinek meghatározásánál a következő biztonsági tényezők az irányadók: Elcsúszás elleni biztonság: Rézsűk állékonyságánál a szelvény átlagos megkívánt biztonsága : de a legkedvezőtlenebb helyen is legalább A gát alatti nyírófeszültségek vonatkozásában a megkívánt biztonság 8* 115
