Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
4. Pontyos tógazdaságok
piacra vinni a halat aszerint, hogy melyik tógazdaságban menynyire biztosított a teleltetők vízellátása. A halak piacra szállítását azok egészségi állapota is befolyásolhatja, a jó erőben levő egészséges hal jobban bírja a tel éltetést, tehát ezt lehet későbbi elszállításra hagyni és először a gyengébbeket kell a piacra vinni. A teleltetők vízigénye a lehalászást megelőző egy-két nappal kezdődik és a tavaszi kihelyezés befej eztéig tart. A vízigény intenzitása ez alatt változik. A lehalászás megkezdésekor a te- letetőknek már feltöltve kell lenni, a feltöltés — kis vízmennyiség miatt — néhány napot vesz csak igénybe. A tavak lehalászása alatt a vízszükséglet növekszik a teleltetőkbe szállított hal mennyiségének megfelelően és a hal elszállításával annak mértékében csökken. A tavak feltöltésének és a teleltetők vízellátásának a víz- szükséglete egyidőben jeletkezik. A teleltetőknél párolgási és szivárgási veszteséggel nem szoktak számolni. A téli idényben a párolgás minimális, a szivárgás pedig — ha nem túl nagy — nem számítható veszteségnek, mert csak annyit jelent, hogy az állandóan átfolyó víznek egy része nem a lecsapolózsilipen át, hanem a talajon és töltésen keresztül távozik a medencéből. 4.94. Vízbeszerzés A vízbeszerzés módja szerint a tógazdaságok vízellátását biztosíthatjuk kisebb vagy nagyobb vízfolyásból, forrásvízből, artézi kutak csurgalékvizéből, öntözőrendszer csatornahálózatából, belvizekből, nem szennyező ipari vizekből (pl. erőművek hűtővize), vagy közvetlenül a csapadékból. Bármilyen legyen is a vízbeszerzés módja, meg kell vizsgálni, hogy kielégíti-e a tógazdaság szükségleteit és ha nem elégíti ki teljes mértékben, akkor milyen korlátozások mellett folytatható a tógazdaság üzeme. A gyakorlat szerint 80%-os valószínűséggel biztosítani kell a tavak vízellátását, tehát legfeljebb az évek 20%-ában tűrhető el vízkorlátozás. Kisebb vízfolyásokból történő vízbeszerzés esetén gondos hidrológiai számításokat kell végezni a különböző valószínűséggel rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározására. Ezeken a kisebb vízfolyásokon általában vízállás és vízhozam idősorok nem állnak rendelkezésre, ezért a vízmennyiségek számítása a vízgyűjtő terület nagysága, havi lefolyási tényezők és havi csapadékösszegek alapján történik. A 8. ábra a tavak feltöltésére, a 9. ábra a vízpótlás időszakában 1 km2 vízgyűjtő területről le106