Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.6 Tavi kotrások
48 hidromechanikus kotrók dolgoznak. A Velencei tavon a nádas kotrásához a gépláncot mechanikus markoló kotrókkal egészítették ki. A folyók és tavak jellegzetességeit együtt mutatják a csatornázott folyószakaszok. A dögében az áramlási sebesség kicsi, a duzzasztással elöntött területek pedig inkább tó, mint folyó jellegűek. A kotrási munkák minden esete előfordulhat. A kimondottan folyószabályozási kotrások az építési időszakban, a jellegzetesen tavi kotrások az üzemeltetés későbbi évtizedeiben. Csatornázott és többcélúan hasznosított folyók üzemeltetése, a meder fenntartása és fejlesztése hazánkban újkeletű feladat, de a jövőben bizonyára egyre súlyosabb kérdés lesz. A Tisza lépcsőzését napjainkban építik. A Ráckevei-Dunát ugyan közel egy évszázada zárták el a főmedertől, de fejlesztését csak 1973-ban határozták el. A Ráckevei-Duna egykor a főággal azonos szélességű medrét, az elzárás hatására, a nádas a felső szakaszon harmadá- ra-negyedére szűkítette. A fenntartás a közelmúltig kizárólag a hajóút kotrására korlátozódott, 1978-ban megkezdődött a meder fejlesztése, a partok szabályozása. Ez már változatos kotrási munkákat és partfeltöltést irányoz elő. Mind a mechanikus, mind a hidromechanikus kotrás alkalmazásra kerül. Szükség esetén az úszó munkagépeket szárazföldi géplánc egészíti ki. Egyedi feladat a pilismaróti öblözeti kavicskotrás. A Dunának ez a jobbparti öblözete a Nagymarosi-viz lépcső megépítésével viz alá kerül. A terület jelenleg mezőgazdasági művelésű, melyen egy elszigetelt üdülőtelep is kialakult. A fedőréteg alatt jelentős vastagságú, jó minőségű kavicsréteg van, amely legvastagabb az üdülőterület alatt. A cél, az a- mugy is elárasztásra kerülő ferületről a kavicsvagyon kinyerése. A kavicsot Budapestre szállítják, a kitermelést a viz-
