Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.5 Földmű építéssel kapcsolatos kotrások
37 séges a miitárgy kibontása a viz, ill. a mederfenék alatt. Ez különleges feladat, mivel a szokásos kotrók vagy alkalmatlanok a feladatra, vagy veszélyeztetik a létesitményt. A feladat vizsugaras bontással oldható meg (lásd 1.9). MUtárgyépitésnél az uszókotrók alkalmazását hátráltatja, hogy egyetlen jelentős kotróparkkal rendelkező hazai vállalat, a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat is csak a szabályozási és épitőanyagkitermelési kotrásokra van specializálva. Laza talajokon képes ugyan az ágyazati kotrás elvégzésére, de a járulékos munkákat általában nem tudja vállalni. Műtárgy épitéseknél a generál kivitelezés vagy a szoros generál - alvállalkozói együttműködés különösen fontos. A hazai épitővállalatok - a Vízügyi Igazgatóságok kivételével - uszókotrókkal nincsenek felszerelve^ megfelelő felkészültségű alvállalkozót nem találnak, ezért kénytelenek munkáikat az épitési gépeikkel elvégezni. A kivitelezői hi- ánytatervezők eleve kénytelenek tudomásul venni, ami a látszólagos igénytelenséget eredményezi. Az ismertetett kényszer vezette a Vízügyi Igazgatóságokat is saját kotrók beszerzésére, a hajópark fejlesztésénél a kotrási géplánc kialakítására. 1.5 Földmű építéssel kapcsolatos kotrások A töltésépítések és területfeltöltések műszakilag az épitési munkák közé tartoznak. A hidromechanikus technológia és kotrás kifejlődésével, ahol erre lehetőség van, gazdaságosabb a hidromechanizáció alkalmazása. Hidromechanikus építésnél a kitermelést végző vízágyú vagy uszókotró a vezérgép. Uszókotró alkalmazásával a kotrási géplánc egészen a beépítésig viszi az anyagot, kisegítő földmunka az előkészítésnél,