Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.3 Építőanyag kitermelés
33 Az összefüggés szerint a vizhozam a mederszélesség növekedésével lineárisan, a közepes vizmélység növekedésével hatványozottan növekedik. Az alkalmazott megközelitések csak B/H > 20 feltétel esetén érvényesek. A feltétel folyókon általában teljesül. A feltételből következik, hogy a vizhozamképlet a mélység változására sokkal érzékenyebb, mint a mederszélesség változá - sára. A két megállapitás alapján a vizszintcsökkenésből eredő víztükör csökkenés az egyszerüsités érdekében elhanyagolható. A folytonossági feltétel miatt a vizhozam a szomszédos keresztszelvények között állandó. A vizhozamegyenlőség a kotrás után csak úgy maradhat meg, ha a nevesített kereszt- szelvény nem növekszik, vagy a szelvény pövekedésének megfelelően a viz sebessége csökken. A mélység növekedésével a- zonban a szelvényterület is és a középsebesség is növekszik. A mederérdességet a kotrás nem befolyásolja. Az egyenlőség végeredményben csak a viz szint süllyedése és a vizszlnesés csökkenése esetében maradhat meg. Egy folyószakasz átlagos esése nem változhat meg. A folyó mentén szakaszosan végzett kotrásnál a helyi vizszint- süllyedés és vizszinesés csökkenés következménye a csatlako- zó szakaszokon a vizszinesés növekedése. Az esés növekedésével nő a középsebesség is és ezt csak a nedvesített szelvényterület csökkenése ellensúlyozhatja. A keresztszelvény csökkenése - szabályozási beavatkozás nélkül - csak viz- szintsüllyedéssel együtt lehetséges. A vizszint és a vizszinesés változása igy mindaddig tovaterjed, amig egy ui e- gyensulyi állapot ki nem alakul. Dunai tapasztalatok szerint ez 10-20 km.
