Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.2 A technológiák műszaki és gazdasági összehasonlítása
226 szükséges. A depóniába rakott anyagot még szállítani, rendezni kell. A hidromechanikus kirakaB egységárában már a beépítés Is benne van. A kavicskotrás ára közvetlen kirakással még mindig magasabb, mint 3 km-es száll!tással és mechanikus kirakással. A kotrási és kirakási technológia azonos. Az uszályok és a vontató közbeiktatása nyilván nem csökkenti az önköltséget. A kötött iszap egységára arányos, a kötött agyagé aránytalanul magasabb. A kötött iszap és kötött agyag elnevezést - - kissé szabadon - az egyszerűbb megkülönböztetés miatt választottuk. Valójában a két osztály csak a kötöttség mértékében különbözik, (lásd 3.1.22 pont). Gyengén vagy közepesen kötött talajban a vágófejes szivókotró, erősen kötött talajban a vedersoros kotró és a szállitószalagos kirakás alkalmasabb. A technológiák alkalmasságéval ellentétben kötött iszap kotrásánál a mechanikus technológia egységára a hidromechani- kus zóna alsó végébe esik, kötött agyagnál a zóna közepére. Az utóbbi egységár ugrása a IV. technológia egységárainak emelkedési trendjéhez viszonyítva is kiugró. A gyökérrel átszőtt, robbantással előlazitctT és hulladékkal szennyezett talajok kitermelésére tulajdonképpen nincs technológia. A legmagasabb talaj osztályba történő sorolás legfeljebb a kivitelező ráfizetését kompenzálja, de nem oldja meg a műszaki problémákat. Ezek a talajok csak mechanikus géplánccal kotorhatok. (I.,IV.,V. techn.). Az elevátoros kirakás csak szemcsés talajokhoz alkalmas. Vizes kötött talaj vagy ipari hulladék - egyéb mechanikus kirakás hiányában - csak fenéküritéssel engedhető el. Ha erre nincs mód, a magasabb egységár sem eegit, a kotrás meghiúsul. Szemcsés talaj és görgeteg vedersoros elevátorral is kirakható. A. kötött talaj vagy szikla a robbantás után már csak göigeteg. Az I. technológiában kötött talajra nincs egységár. Gyökér, görgeteg
