Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások
21 1.2.1 Gázlókotrás Mederkotrással önmagában csak a havaria jellegű események hatására lerakódott hordalékkúp okozta rossz gázló szüntethető meg. Egyéb esetekben a lerakódás okait kell megszüntetni mederszabályozással. A müvekkel történő szabályozás és a kotrás kapcsolata kölcsönös: a szabályozás állandósíthatja a kotrással kialakított medret vagy a kotrás gyorsítja a szabályozási müvek hatásának érvényesülését. A kotrás mértéke a meder anyaga és a gázlós szakasz jellege szerint változik. A szabályozás hatásának gyorsítására, vagy ellenállóbb mederanyag esetén elegendő egy vezérárok kotrása. A hajóút teljes szelvényére kiterjedő kotrás lehet szükséges kisvizi időszakban a csucsgázlók gyors mélyítésére. Peltöltődő, változó mederben, ahol szabályozással gazdaságosan nem érhető el a rossz gázlók végleges megszüntetése, rendszeres kotrás saie- séges. Ilyenkor még tulkotrás is alkalmazható a feltöltődési idő növelésére és a lerakódás koncentrálására, de csak oly mértékig, hogy az előirt tulkotrásnak a meder alakulására káros hatása ne legyen. Sziklás mederszakasz gázlóinál a teljes keresztszelvény kotrása szükséges. Szikla itt azon kemény üledékes és vulkáni kőzeteknek a gyűjtőneve, amelyeket a folyó nem képes megbontani. A gázlókotrás célja a zátony vagy a sziklaküszöb eltávolítása a mederből. A feladat a kotrással azonban még nincs megoldva. Gondoskodni kell a kotrási anyag elszállításáról és elhelyezéséről. Az elhelyezés történhet parton vagy a mederben. Gázló fölött és zátonyosodásra hajlamos szakaszokon az anyag a mederbe nem helyezhető el. Kirakási lehetőség van a folyószabályozási müvek mögötti holt terekben, elzárt mellékágakban, valamint a tulmélyült és olyan mederszakaszokon,