Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
204 A vállalat - tevékenységi körének megfelelően - kizárólag ipari kavics kitermelést végez, épitési kotrást nem vállal. A két technológia a célnak megfelelően csak szemcsés talajok kotrására alkalmas. A szállítási távolság mindkét esetben kicsi.A Dunán, ahol a szállítási távolság 5-10 km, a vedersoros kotrást és uszályos anyagszállítást alkalmazzák. Bányatavakon mindkét technológia alka]mázható, de előnyösebb a markoló kotró használata, (lásd 3.2.24). A Mohr tipusu kotrót kimondottan bányatavi haszonkavics kotrására fejlesztették ki, figyelembe véve a kaviccsal szembeni igényességet is. Az öblözeti kotrások javasolható technológiája. A kotrók a hosszabb időre állandó jellegű telephely közelében dolgoznak, mozgási területük kicsi. A bányaművelés következtében lakóhajó, beállitó hajó állandó jelleggel nem sz ük séges. 3.1.4 Egyéb, külföldi technológiák Erősen kötött talaj kotrása A kotrást uszótestre helyezett hidraulikus forgókotró végzi mélyásó kanállal. Az usz ótestet lavircölöpökkel rögzitik. A kotrógépet a kotrási mélységnek és a szükséges erőkifejtésnek megfelelően cserélik. Egy-egy kotrón belül is cserélhető a kanál ill. a kanál vágófogazata. Kötöttebb talajnál kisebb térfogatú kanállal a fajlagos vágóerő növelhető. A kotort anyagot uszályba rakják ( 3. 1/3 kép). Sziklás talaj kotrása Köves talajnál az apritást a szivókotróra épített törőberendezés végzi. A módszer igen nagy teljesitményt igényel a meghajtó motortól. Újabb módszer a rugalmas rezgések tartományában dolgozó törőberendezés alkalmazása /13_7 • A módszer lényege, hogy a törő
