Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.1 A mederkotrások jellegzetessége
18 mederkotrás jellegzetessége éppen az úszó munkaeszközök alkalmazása, azért bármilyen mederkotrás esetén a földmunka mindhárom fázisát egy technológiai folyamatként kell figyelembe venni, mindaddig, amig annak "anyagát” valamely szárazföldi gép át nem veszi. Számos tervezői feledékenység o- ka, hogy az "úszó kotrást" a kitermeléssel és a vizi szállítás költségelésével befejezettnek tekintik. A folyami és tavi kotrások lehetőségei meghaladják a mederkotrás szó szerinti értelmezését. A folyók és tavak medrének kotrása tipikusan uszókotrós munka. Mint már említettük, vannak azonban olyan kotrási feladatok is, amelyeknél az úszó- vagy szárazkotró alkalmazása célszerűen választható. Tanulmányunkban, tárgyának megfelelően, az uszókotrás lehetőségeit, célszerű alkalmazását és gazdaságosságát vizsgáljuk. Mederkotrásnál a cél a talaj kiemelése. A folyami és tavi kotrások körébe tartozik a mederből történő építőipari adalékanyag és feltöltéBi anyag (együtt építőanyag) kitermelése. Az uszókotrók alkalmazásának újabb lehetőségeit nyitotta meg a hidromechanizáció. A munka mindhárom fázisa - a fejtés, a szállítás és a kirakás - hidromechanizálható e- gyütt vagy külön-külön. Ennek megfelelően a kotrási géplánc lehet tisztán hi drome chanikus (szivó-nyomó kotró) vagy vegyesen mechanikus és hidromechanikus. A hidromechanikus technológiák közös jellemzője, hogy a kirakás minden esetben hidromechanikus. A hidromechanikus kirakás ugrásszerűen megnövelte a kirakás hatósugarát. A vízzel kevert talaj zárt zagyvezetéken, nyomás alatt, a kotró típusától, az anyag minőségétől és a helyi körülményektől függően, 400-2000 m távolságig szállítható. Nyomásfokozók közbeiktatásával a szállítási távolság többszörösére növelhető. A zagyvezeték indítható közvetlenül a kotróról, vagy uszályos szállítás köz-