Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
187 sitése fogazást és a vágóéi méretének csökkentését (a nyiróerő növelését) jelenti. A robbantásnak két módszere van: Kis mennyiségű kőzethez megfelelő a felületi robbantás (plaster shooting). Az eljárás egyszerű. Egyidejűleg a nagymennyi ségü robbanóanyag helyezhető el. Hátránya a nagy lökéshullám 3 és a nagy robbanóanyag felhasználás; 10—20 kg/szikla m . Hagy mennyiségű kőzet robbantásánál a töltetet fúrt lyukakba helyezik. Külföldön erre speciális hajó is van, mely egyidejűiéig nagyszámú lyukat fúr, és a töltetek a hajóról búvár nélkül elhelyezhetők. A furatba helyezett töltettel végzett robbantás beruházási i- génye nagyobb mint a felületi robbantásé, viszont a robbanóa-i nyag igénye csak 1-2 kg/m. A robbantás célja, hogy elszállítható kőzetdarabok keletkezzenek. A robbantás módja és a kivánt aprítás mértéke határozza meg a fúrások elhelyezését és távolságát, valamint a töltetek nagyságát. Túl kicsi távolság esetén túl nagyok lesznek a kőzetdarabok. Túl nagy távolságnál kőzetcsonkok maradnak vissza. Ha töltet kicsi, szintén kőzetcsonk maradhat. Túl nagy töltetnél nagy a lökéshullám, a robbantás a kőzetet feldobja, és átrobbanás is bekövetkezhet, mely esetben a robbantási sorrend felborul, a kőzettörés tökéletlen lesz. 3.1.12 A kotrási technológia A talaj bontási módja szerint az uszókotrók két nagy csoportba sorolhatók. Mechanikus: Puttonyos kotrók Markoló kotrók Vedersoros kotrók
