Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)

2. Madarász József: Folyami- és tavi kotrások eszközei - 2.1 Úszó munkagépek

170

A teljes nyoma sv-e sz te gége t (I„) úgy kapjuk, hogy a virtuális csőhosszat (l) ez orozzuk a számított (táblázatból nyert) fajlagos nyomáeveaz te seggei (iz):

Iz = 1. iz (m) (2/17)

A (2/19 képletből íe érzékelhető, bogy a ce őátmérő növelésével csökkenthető a nyomágveszteség.

Erősen koptató hatású durva szemcséjű anyagok (homokos— kavics) hi drome chanizá léséhez ezért célszerű minél nagyobb (5C0-8CD a m) átmérőjű nyomócsöveket használni, mert ezáltal a kopások is kisebb mérvűek lesznek,

léivel a fajlagos nyomésveszteség elsősorban a zagyse- bességge! van összefüggésben- különböző közepes szemeseát- sérőre (d^)t zagytöményeégre (Tg-,) - csőátmérők szerinti i_ = f(v) görbe eereget lehet szerkeszteni, melyek jel használhatók az alkalmazott 2 agy szivattyú jelleggörbéivel -E = f(C) és H = f(v)- együtt a szivattyú szállító- és teljesítőképességének meghatározáséhoz, illetve az összeE veszteségmagasság értékének megállapításához.

A teljes veszteségmagabsáKot a következő rész-veszteség- magasságokak:összege adja:

Ev = Hss = Est + Iz (2/18)

a szívó oldali veszteség v. esivómagaeaág (m) a statikus emelőmagasság (m)

az CEszes nyomásveszteség a nyomócsőrendszerben