Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)

2. Madarász József: Folyami- és tavi kotrások eszközei - 2.1 Úszó munkagépek

166'

*v = ^v íg,T B" (2/16)

ahol

i^ : fajlagos nyomásvesz teség tiszta vízben (m/fm)

/Ly : súrlódási együttható tiszta viz esetén (nevezetlen szám)

y : az átlagos viz sebesség (m/sec)

D : a nyomócső belső átmérője (m)

g : nehézségi gyorsulás (m/sec2)

A súrlódási együtthatós (A/) sokféle-többé-kevésbé pontos-meghatározást találunk a szakirodalomban. [ 2,3,4 ,lj

Az összefüggésből látható, hogy a sebesség növekedésével rohamosan nő a fajlagos nyomásveszteség. Ezért a szállítást a lehető legkisebb sebességgel kell végezni.

Zagy szállítása esetén a fajlagos nyomásveszteség (iz ) nyilván nagyobb a tiszta vizénél. Értékére a kutatók általában olyan matematikai kifejezéseket adnak meg, amelyek a tisztavizre vonatkozó képletet, különböző értékek függvényében változó, egységnél nagyobb számmal szorozzák, vagy ilyet hozzáadnak. /~3,4j

A bonyolult számítási mód helyett táblázatosán, vagy grafikusan meghatározott értékek használatosak a gyakorlat - ban.

Gyakorlatunkban a leginkább előforduló 314 m m átmérőjű nyomócső 100 m-re eső i^ fajlagos nyomásveszteségeit - T =5 -25 súly % és 8 féle középszemnagyságra - a 2.1/7.SZ. táblázatban tüntettük fel.

Az uszóvezetékben általában kétszer akkora nyomásvesz- teséggel kell számolni, mint a parti csővezetékben.