Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

kérelmét sürgette. Végül csak 1848. december 10-én sikerült a felvétele, de akkor is csak gyakornoknak. Ebben az időpontban azonban a tiszai munkálatok már majdnem mindenütt megállották.

277. Kratzek József. (Előfordul Kratzeg néven is.) Nem találjuk az Institutum hallgatói között, hanem vagy még a XVIII. században lett kamarai mérnökké, vagy esetleg erdész volt. Főleg a Maros kornyékén és erdőségeket vett fel. 1818-ban Magyarcsanád, Csanadpalota; 1819-ben Sajtény, Nagylak környékén térképezett’. Térképéin a Maros egy-egy szakaszát is felvette.

278. Krausz Lajos Ferenc. Csak annyit tudunk róla, hogy az Esterházy-uradalom mérnöke volt. Egy térképe maradt a múlt század közepe tájáról a Hanságban levő Földsziget-pusztáról a mocsár néhány nyílt vizű maradékával és az első levezető csatornákkal.

27.9. Krausz Lipót. Az Esterházy-uradalom mérnöke volt. 1816-ban felvette a Lajta folyó egyik határmenti szakaszát Vimpác és Lajtapordány között a régi elágazások, kanyarok, morotvák feltüntetésével, de már a szabályozási munkálatok eredményeivel együtt.- 280:. Kray pál; Ma§yar származású mérnökkari főhadnagy volt.

Életkörülményeiről alig tudunk valamit, csak halála éve, 1720 ismeretes. 1715-ben megrajzolta Szepes megye térképét, ez az első magyarországi megyetérkép. Bél Mátyás nyomtatásban is kiadta, kézirata is megvan. Ez a táj vízrajzának első ábrázolása. Kray Pálnak 1764-ben kelt egy Késmárk környékét ábrázoló térképe, amely a Poprád ottani szakaszát és mellékvizeit is szép részletességgel feltünteti. Kelte azonban érthetetlen, mert Kray Pál mérnökkari főhadnagy 1720-ban meghalt, ha csak nem egy azonos nevű fia készítette ezt az utóbbi térképet.

281. Krenner József. Mindössze annyit tudunk róla, hogy amikor az Építési Igazgatóságot felállították — 1788-ban —, annak rai- zolója volt.

282. Krey J. A. Nem valószínű, hogy magyar származású. Valószínűleg vagy katonai vagy kamarai mérnök volt Magyarországon. 1763-ban és 1765-ben Ungvári térképezte az Unggal, feltüntette annak malomcsatornáit is.

283. Kriechbaum Ignác. Régi kamarai mérnök volt, akinek adatait nem ismerjük. 1777-ben Szamosszegnél megrajzolta a Szamos és a közeli Kraszna szakaszát, és a kettő között egy összekötő csatornát tervezett.

284. Krieger Sámuel. 1740. körül született Eperjesen, ahol atyja gyógyszerész volt. 1766. február 11-én lépett be a bécsi hadmérnöki akadémiára, s ott 1768. január 13-ig tanult. A múlt század elején a

74