Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Nem minden térképe került még elő, így pl. nem ismerjük horvátországi térképeinek nagy részét, sem az 1767-ben felvett diósgyőri uradalom lapjait, a Magyaróvár körül felmért területek térképeit.

257. Koczkás Károly. Kir. mérnök volt; aki 1833-ban elkészítette a Rába, Rábca, Répce, Hanság és Fertő vidékének szabályozási terveit, ezek azonban a szabadságharc alatt elkallódtak.

258. Kollank István. Nem tudjuk, hogy magyarországi szár- mazású-e, s hogy mikor, hol tanult. 1790 körül a Mura folyó szakaszát vette fel Üjlégrád várossal, egy ott tervezett híddal és a környező mocsarakkal.

259. Komnenovics Sándor. 1813. október 13-án született Körmöcbányán. Egyike a legderekabb és legtöbbet dolgozó tiszai mérnököknek. Oklevelét az Institutumtól kapta 1841. április 27-én, de már 1837 óta résztvett a Tisza-mérésben, s ott végig kitartott.

1839-ben Zemplénben felvételezett, s munkálataival eljutott a Felső-Tiszára is, így 1845-ben Gergely és Eszeny között mért, majd a mérések befejezése után 1845-ben a Latorca hossz-szelvényeit készítette el, a Tisza két oldalán tervezett védtöltéseket Varsány és Salamon, Gergely és Eszeny között. 1848-ban mint a beregi vízszerkezet igazgató osztály mérnöke a vári csatornát javította, a Borsát szabályozta, s töltést épített Beregben. A Tiszán 1852-ig dolgozott. 1852. december 18-án kinevezték a kir. József Ipartanoda tanárává, 1857. május 25-én pedig a kir. József Műegyetem tanárává az elemi matematikai tanszékre. Mint ilyen tankönyveket is írt hallgatói használatára, így 1862-ben algebrát, 1868-ban pedig egy elméleti elemi mértant. Budapesten halt meg 1869. április 22-én.

260. Kopold Imre. Születési helye és ideje ismeretlen. Az Insti- tutumban kapott oklevelet 1789-ben. 1822-ben Huszár mellett gyakorolt a Körösökön, majd egyike volt azoknak, akik Huszár nagy Körös-vidéki térképeit másolták. 1825-ben a Károlyi-birtok mérnöke volt.

261. Korizmics László. 1816. március 29-én született Aggszent- péteren (Fejér m.). Az Institutumban tanult, s ott első szigorlatát már 1834-ben letette. Oklevele 1837. május 11-i keltezésű. Első alkalmazása az adonyi uradalomban volt, innen az ozorai uradalomba, majd a kaposvári uradalomba került, mint uradalmi mérnök. 1841-ben Esterházy lévai uradalmának főmérnöke lett, ahol egyúttal a gazdaságot is vezette. Itt 1845—46-ban meghonosította a rétöntözést, majd a Kapos völgyében is megszervezett ilyen berendezéseket. 1848-ban miniszteri titkár lett a földművelésnél. A szabadságharc után lapszerkesztéssel foglalkozott, 1851-ben pénz71