Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

kéről készített számos felmérési adattal térképeket, valamint a Dráva-torok térképét két lapon. 1780 körül ismét Pozsony környékén térképezte a Dunát, főleg a városi partok vonalával és az ottani védőépítkezésekkel foglalkozott, sőt egy fürdőházat is tervezett a partra. 1781-ben Mohács környékén vette fel a Dunát olyan részletesen, hogy még a vizafogókat is feltüntette. Az 1780-as években Zomborban volt kincstári mérnök, s főleg a telepítések körüli mérnöki munkálatok foglalkoztatták. 1785-ben a Kulától Verbászig egy lecsapoló csatornát ásatott. 1790-ben ismét a Felső-Dunával foglalkozott, s elkészítette az oroszvári folyamszakasz szabályozási tervét a fattyúágakba tervezett zárógátakkal.

A felsorolásból láthatjuk, hogy a XVIII. század végén nem volt még egy olyan vízimérnökünk,i aki annyit tervezett volna a Duna rendezésére, mint Kiss József. Az 1780-as évektől kezdve azonban figyelmét mindinkább Bácska foglalta le. 1786-ban tervet készített a kamarának a Szivác környéki mocsarak lecsapolásárólj s ezt a munkát 1787-ben be is fejezte. 1788-ban kinevezték bácskai kamarai igazgató-mérnöknek. 1790-ben kezdett először egy bácskai hajózócsatorna tervével foglalkozni, mikor öccsével, Kiss Gáborral elkezdték a terepet mérni.

Megállapították, hogy a Duna és a Tisza között 27 láb szint- különbség van, s elkészítették a csatorna tervét. Csatornatervüknek megnyerték a királyt is. A közben kitört francia háború részben elterelte a figyelmet az építkezésről, részben Kiss Gábornak a harctérre kellett mennie.

1792-ben a két Kiss testvér felhívást bocsátott közre »Azon kir. társaságról, melly egy haj ókázható csatornát ásattat Magyarországban« címmel a Magyar Hírmondóban. Egy hajózási társaságot kívántak összehozni 900 000—1 000 000 Ft tőkével, mely e csatorna elkészítésének fedezésére szolgált volna. Ez a hajózási társaság meg is alakult 1792. június 11-én. A kir. kamarával is megkötötték a megállapodást 1793. március 27-én. A terv szerint a csatorna 180 km. hosszúságban kötötte össze a Dunát a Tiszával. 1793-ban a munkálatok megindultak, ezeket József vezette, mert öccse a háborúban küzdött.

A csatorna vonala felhasználta a Cserna—Bara nevű medret, ami valószínűleg a Duna egyik ősmedre volt. Monostorszegtől Új- verbászig ebben a mederben vezették a csatornát. 1797-ben a Dunától Sztapárig már hajózható állapotban volt. A költségek nagymértékű emelkedése és a munkának a tervezett időn túl való meghosszabbodása azt eredményezte, hogy a társulat Kiss Józsefet elmozdította a vezetéstől, és Heppe Szaniszlót állította helyette, aki akkor az Építési Igazgatóság vezetője volt. Heppe vezetése mellett

68