Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Az Építési Igazgatósággal való viszonya mái' akkor sem volt kielégítő, amikor a Körösökön dolgozott, s azóta is folytonosan romlott. 1823 óta Vásárhelyi is a Dunán dolgozott, s kettejük között is évek óta feszült volt a helyzet, mert egy ízben Huszár — még a körösi munkálatok idején — Vásárhelyit nemcsak a Körösöktől, hanem mindennemű állami munkálatoktól el akarta bocsáttatni.

Hogy Huszárt most a Dunánál sem látta szívesen az Építési Igazgatóság, annak első nyoma 1829. április 14-én mutatkozik, amikor a Helytartótanács kérdést intézett az Építési Igazgatósághoz, hogy nem lehetne-e a Dunáról Huszárt visszarendelni a Körös munkálataihoz.

Közben Huszár már 1825. augusztus 14-én kérte, hogy nevezzék ki hajózási felügyelőnek. Ez nem történt meg. Vásárhelyi mindinkább az előtérbe került, s a Helytartótanács már 1829-ben kiszemelte a Duna alsó szakaszának felmérésére.

1829-ben Huszárt valóban visszarendelték a Körös munkálataihoz, s Vásárhelyire bízták a további dunai munkálatokat. Itt kissé homály fedi a közbejött eseményeket, mert a Helytartótanács első terve az volt, hogy Huszár az Építési Igazgatósághoz hívassák be, és ott a körösi ügyek vezetését bízzák rá. Úgy látszik, hogy még 1828 őszén kellett történnie valaminek, ami Huszárnak a dunai munkálatoktól való elmozdítását előidézte. Van ugyanis egy beadványa az Építési Igazgatósághoz 1828. november 12-i budai kelettel, amelyben kérte, hogy hagyják meg a Dunán, és engedjék meg neki a munkálatok befejezését. Kérése érdekében részletesen vázolja egész gyakorlati és tudományos munkásságát, s ebben az egyetlen írásában sorolja fel külföldi tanulmányutait is. E beadványára ez van rávezetve: »Ad acta«.

1829. október 15-én Huszár már ismét Nagyváradon volt, de nem régi hatáskörében, hanem ott volt már akkor Vargha János is. Sőt Huszár ugyan kerületi igazgató mérnök maradt továbbra is, de a vízi ügyeket Varghára bízták, és Huszár csak a többi mérnöki ügyekkel foglalkozhatott. Teljes mellőzésbe került tehát.

Huszár többször kérte ezután, hogy legalább anyagilag hozzák jobb helyzetbe, mert váradi helyzete nem éri el még a régi lugosi színvonalat sem. Már azt is elmondotta az Építési Igazgatóságnak,! hogy ha nem rendezik helyzetét, kénytelen lesz annyi évi szolgálata után búcsút mondani a mérnöki foglalkozásnak.

1832—33-ban már betegségéről vannak adataink. 1835. április 10-én még azt kérte, hogy az Építési Igazgatóságnál megürült igaz- gatói-segéd állásra nevezzék ki. Hivatkozik kérésében nagy matematikai tudására, nagy mérnöki gyakorlatára, amelyet illetőleg senki sem versenyezhet vele, s aminő senki másnak nincsen. Ki59