Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Építészeti Igazgatóság szolgálatába lépett, és 1827-ben a Dunát mérte Huszár vezetésével. Amikor az Akadémia 1832-ben lev. tag­jának választotta, állását elhagyta, s kizárólag a műszaki tudomá­nyoknak szentelte életét. Vízügyi problémákkal is foglalkozott, így 1838-ban mint bíráló vett részt Pest árvízvédelmi pályázatára ér­kezett művek elbírálásában. Egy értekezést is írt a Duna szabályo­zásáról, amely az Akadémia 1834—36-i Évkönyvében jelent meg. Ebben erősen kifogásolta mérnökeink matematikai ismereteinek hiányosságait, s ezek miatt a szabályozási tervek fonákságait. Sür­gette a Duna Pozsony—Vukovár közti szakasza szabályozását, s ezen a szakaszon 120—150 öl széles medrek készítését ajánlotta, az alacsonyabb partok mentén 390—400 öl távolságban elhelye­zett védtöltések építésével. Foglalkozott a Buda és Pest között épí­tendő állóhíddal (1832) és egy értekezése van »Budapestnek árvíz ellen megóvásáról« (1845). 1870. március 9-én halt meg Pesten. Térképet nem ismerünk tőle. 166. Győry Zsigmond. 1792-ben született Alistálin, Pozsony megyében. Oklevelét 1821. március 19-én vette ki az Institutum- ban. 1821-ben a Zala megyei Vindomya-mocsarak térképét vette fel kevés részlettel. 167. Gyurkó Mihály. 1809-ben született Csáton (Borsod m.). Első szigorlatát a geometriából tette le az Institutumban 1836-ban, de oklevelet csak 1839. március 9-én kapott. Nem tudjuk, hogy hol működött, mert csak egyetlen térképe ismeretes, amelyet 1840 kö­rül készített a Hernád Dobsza község határában levő szakaszáról. 168. Haigl József. 1808-ban született Vácott. Itt végezte a kö­zépiskolát is, majd Kolozsvárott hallgatott filozófiát, s ebből kitün­tetéssel vizsgázott. Az Institutumban 1835-ben kapott oklevelet. 1835 májusától tb. gyakornok volt az Építési Igazgatóságon, majd 1836. február 9-én kiküldötték a Tisza-méréshez. Lányi vezetése alatt itt sokat dolgozott, s még 1838-ban is ott volt. Nem tudjuk, hogy mikor vált meg állásától, mert az Institutum okleveleinek anyakönyvében levő bejegyzés szerint 1841. április 27-én oklevelét exekválták, mivel egy váci vízimolnárnétól kicsalt 700 forintot az­zal, hogy malmát két kőre építi át. 169. Hainits Frigyes. Az Institutum anyakönyvében Hánisch néven van bejegyezve. Oklevelét itt kapta 1789. február 9-én. Buda város mérnöke lett, 1799-ben felvette a budai keserűvízforrások környékének térképét. 170. Haynald István. 1811-ben született Széchényben. Okleve­lét az Institutumban 1840. szeptember 28-án vette ki. Nem tudjuk, 47.

Next

/
Thumbnails
Contents