Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Igazgatóságnak a Szamos elvezetéséről, s ezt a tervét 1846-ban közre is bocsátotta: »Nyilatkozat a Tisza szabályozása iránt« c. tanulmányában. Ügy gondolta,' hogy a Tisza árvizeinek csökkentése érdekében a Szamost Szatmártól Debrecen, Madaras, Tiszabura irányába kellene vezetni és úgy torkoltatni a Tiszába. Ezt a tervezetet Keczkés a Tiszavölgyi Társulat 1847-i debreceni gyűlésén keményen bírálta. Galambos erre újabb tanulmányt bocsátott ki

1847-ben »Még némelly észrevételek a Tisza-szabályozág körül« címen (Hetilap, 1847. 122. sz.). Ebben kifejti, hogy a tokaji Tisza- szorulat legveszedelmesebb helye e folyónak, ahol a vízhozam 1" alatt felmehet 500 000 köblábra is, de a vízfogyasztás csak 100 000 öbláb. Ezért kell a Tiszát az előbb már kifejtett irányban Tisza- burahoz vezetni. Ez a csatorna egyúttal lecsapolná az Ecsedi-lápot is, de nem apasztaná annyira a Tisza vizét, ami a hajózásnak ártana. Csatornája költségeit 13,4 millió Ft-ra teszi, míg Vásárhelyi szabályozási terve szerinte 75,9 milliót emésztene fel.

135. Gannay János. Életrajzát nem ismerjük. Csak annyit tudunk róla, hogy 1789-ben Eszék környékét vette fel igen részletesen, 1 :10 500 léptékben, az ottani nagy mocsárvidéket eredeti gazdag vízrajzával.

136. Gartner Károly. Régi kamarai mérnök volt. Adatai ismeretlenek. A XIX. század elején a Mai*os környékén dolgozott, s fennmaradt egy térképe a Solymosvár környéki erdőségekről, a Maros itteni szakaszával.

137. Gasparits Ferenc. 1818-ban készült egy térképe 1 : 7200 léptékben, amely a legrészletesebben ábrázolja Berettyóújfalu határának akkori bonyolult vízrajzát.

138. Gaszner Lőrinc. Bihar megye mérnöke volt a múlt század fordulóján, aki már a Görög-atlaszba is elkészítette megyéje térképét. 1782-ben Püspökladány és Báránd között térképezett. 1800-ban felmérte és térképre vitte a Fekete-Körös Nagyzerénd és Ant közti szakaszát szintezési adatokkal együtt. 1802-ben a Sebes-Körös és a Berettyó mocsarait vitte térképre, tömérdek ősi vízrajzi elemmel. 1811-ben még vannak hitelesítései.

139. Gáthy István. 1780-ban Huszton született. Középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten, 1794-től pedig Debrecenben végezte, majd 1800-tól néhány évig*Öszőnyön tanítóskodott. 1803-ban beiratkozott az Institutumba, de egyidejűleg jogot is hallgatott. A mérnöki szigorlatok közül csak a geometriát tette le 1804. augusztus 18-án, s az oeconomia rustica-t 1807. május 9-én. De sem mechanikából, sem hydrotechnikából nem szigorlatozott. Mérnöki oklevelet tehát nem kapott. 1808-ban az Eszterházyak pápai uradal42