Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

tói Versecig. A főágban a folyók felhasználása következtében csak 220 km mesterséges meder ásása lett volna szükséges, amivel szemben a Dunántúl 400 000 k. h.-at ármentesített volna, a Tiszántúl ásandó 114 km csatorna pedig lecsapolt volna 1,470 000 k. h.-at.

Beszédes József nemcsak nagy vízépítő és tervező volt, hanem egyik legkorábbi és legtermékenyebb műszaki író is. 1830 és 1844 között 16 vízrajzi és vízépítési tárgyú értekezése jelent meg, s hátramaradt több kézirata is, köztük egy műszaki szavak magyarításának általa készített gyűjteménye.

Térképei közül csak kettő jelent meg nyomtatásban. Egyik a Kapos mocsárjának lecsapolási terve, másik pedig a bihari Sárrétek kiszáxítási terve. Kéziratban eddig 13 térképe jött napvilágra, nagyiészt lecsapoló tervek a vajszlói uradalomból, simontornyai kaposi mocsarakról, szabályozási tervek a Fehér-Körösről, Ipolyról, kereszt- szelvények a Duna—Tisza közti csatorna tervéhez s több vízimalom terve. Ezeken kívül van egy Tisza-kanyar átvágási terve is kéziratban,; amely tulajdonképpen elindította a Vásárhelyi Tisza-szabályo- zási tervei körül kialakult vitát is.

Beszédes József Bállá Antal után időrendben második nagy magyar vízépítőnk, tervéi nagyobbik részét keresztül is vitte, míg Bal- Iának ez nem sikerült, de legnagyobbszerű alkotása, a Duna-Tisza közti csatorna, amit előtte Bállá is tervezett, egyiküknek sem sikerült.2

41. Beszédes Kázmér. Beszédes József fia. 1826-ban született Székesfehérvárott. Az Institutumban szigorlatait 1845—46-ban valamennyit letette, de oklevelét csak 1848. november 27-én váltotta ki. 1858-ban találkozunk vele, mint az aradi Körös-szabályozási társulat mérnökével, s a Fehér-Körös Erdőhegy és Kisjenő közti szakaszáról készített szabályozási tervet. Úgy látszik, hogy atyja nyomdokaiba lépett ennél a vízszabályozásnál, és ugyancsak a Fehér-Körösön dolgozott. További munkálatai azonban nem ismeretesek.

42. Beyer Antal. Lehetséges, hogy nem magyarországi születésű. Életrajzi és tanulmányi adatai ismeretlenek. Valószínű, hogy kamarai mérnök volt a XVIII. század végén. Ebből az időből egyetlen térképe maradt ránk, amelyet Ó- és Üjkécskéről vett fel a Tisza ottani kanyaréval, s ennek címét magyarul írta.

43. Billeck Sámuel. Máramaros megye mérnöke volt, aki első- .nek rajzolta meg megyéje vízrajzát 1789-ben, s felvett minden legkisebb mellékfolyót, sőt az alsóbb szakaszokon még a zátonyokat is

2 Részletes életrajzát lásd; 1. Sárközy Imre (M. Mérnök és Épít. Egyl. Heti Közlönye, 1895.) 2. Fodor Ferenc (Vízügyi Köziem. (1952.) 3. Károlyi Zsigmond (Budapest, 1953.).

26