Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

•csapolása tárgyában. Erre a Helytartótanács 1828. március 4-i üléséből utasította az Építési Igazgatóságot, hogy mivel a javaslathoz a király is hozzájárult, most már sürgősen foglalkozzanak a szabályozási tervekkel. Mivel pedig a felmérésekben és előmunkálatokban Huszár nem átlagos képességeknek adta tanújelét, legalkalmasabbnak látszik a további munkálatok vezetésére. Bár most a Duna- mappációnál dolgozik, mégis vajon nem lehetne-e őt a körösi kir. biztos mellé rendelni?

Közben kisebb jelentőségű munkálatok és felmérések továbbra is folytak a Körös-vidéken, főleg egyes nagyobb uradalmak térképeztelek. így pl. 1821-ben Herrmann Miksa felvette az Eszterházy uradalomhoz tartozó Nagybajom környékét. Talán még Huszár is készített utólag egy-két Körös-vidéki térképet. Nem ismerjük ugyanis a szerzőjét annak a térképnek, amely a Nagyvárad—Debrecen—Szeged—Arad közti területről a Körösök, Berettyó, Túr, Csiger, Tőz egész vízgyűjtőjét és mocsarait ábrázolja, de kétségtelenül a Huszár-féle felmérések alapján készült, sőt talán maga Huszár készítette.

A nagyváradi kér. hivatal vezetője 1826-tól Schmidt Ágoston volt, s ő vezette a Körös-vidéki munkálatokat is. Ezek azonban csak apró-cseprő feladatok voltak, malom-ügyek és más megyei munkálatok. 1828-ban gr. Zichy Ferencet nevezték ki Körös-vidéki kir. biztosnak. Kinevezése után rövidesen szemleútra ment a Körösvidékre, s ott egyfolytában 33 napot töltött. A megyék kiküldötteiből alakított Kir. Szabályozási Bizottságban az összes érdekelt megyék képviseletet kaptak, s ezek időnkint üléseken vitatták meg a szabályozás ügyeit. Azonban csak olyan munkát végeztethettek, amelyekhez az Építési Igazgatóság hozzájárult. A Helytartótanács 1828. március 4-i üléséből kifolyólag közölték a Bizottsággal, hogy a szabályozást mindenekelőtt a medrek tisztogatásával és a malomgátak felszedésével kell megkezdeni. Ugyanakkor megkérdezte az Építési Igazgatóságtól, hogy a Körös-vidéken melyik folyót kellene elsőnek szabályozni, s milyen akadályokat és gátakat kellene megszüntetni. Az Építési Igazgatóság még azon hónap 23-án azt válaszolta, hogy a folyókon a munkálatokat alulról kell megkezdeni, a Nagy-Körösön Csongrádtól, a mellékfolyókon a torkolatuktól és úgy folytatni fölfelé. Ez az ésszerű elv még sokszor elhangzott a munkálatok folyamán, de igen gyakran nem tartották be, s emiatt az egyes megyék között sűrűn fordultak elő viszálykodások, mert a feljebb fekvő megye az alább fekvőre rábocsátotta a vizet.

1828-ban elkészült végre az Építési Igazgatóság a részletes szabályozási tervekkel, s azokat a Kir. Bizottságnak leküldve, utóbbi azt Nagyváradon letárgyalta. Huszárt is felhívta a Helytartótanács,

231